Családmorzsák

Itthon nyaralunk

Teljes erővel nyár van, nagyjából most ezt érzem itthon szinte minden pillanatban és borzasztóan élvezem vagy inkább élvezzük! Hétfőn megyünk nyaralni, de én most annyira jól érzem magam a mi kis otthonunkban, hogy szerintem ellenék egész nyáron így, hogy kisebb-nagyobb kirándulásokat teszünk, itthon vagyunk, a kávémmal kivonulva a kertbe könyvet olvashatok 🙂 , fagyizunk, kukoricát eszünk dinnyével 🙂 , biciklizünk, medencézünk, kertezek, a fiúk gyűrik egymást, pecáznak (meg Toma ugrálózik, csúszdázik, cicázik), barátokat hívunk, piacra járunk és még az eddigieknél is jobbakat barangolunk itt a környéken. Mert ebben az utóbbi egy hónapban, az elmúlt pár napban meg főleg így volt és ez most annyira kerek egész nekem, hogy imádom úgy, ahogy van!

Az elmúlt hetekben itt a környéken is annyira kiélvezünk minden percet, újfajta hozzáállással csinálunk dolgokat, például Toma sokkal elmélyültebben szeret kint lenni a Duna-parton, eddig is jól érezte magát persze, de most olyan, mintha beért volna rá még jobban. Elszöszmötöl a fűben, kavicsban, homokban, fára mászik, nézelődik, bogarászik, figyeli a neszeket, történéseket. És új időtöltések is bejönnek, például valamelyik nap piknikeztünk (biztos, hogy hagyomány teremtődött), szákkal járkálunk egy sima séta alatt is és a közeli szántóföldre, mezőre is átjárunk, ha éppen úgy hozza kedvünk.

Na, persze ettől még nagyon is jó lesz a Balatonon, mert hát ott is imádunk lenni úgy családilag és főleg a fiúknak meg elengedhetetlen egy jó kis nyaralás, de én mos olyan békésen, töltekezve és jól érzem magam itthon, hogy néha azt érzem hiányozni fog ez az egész 🙂 ! Mondjuk abban is biztos vagyok, hogy Balcsin hamar magamra találok és az az egészben a legmegnyugtatóbb érzés, hogy hazaérve mindent ott folytathatunk, ahol abbahagytunk 🙂 …

Máté szerdán hazajött Veszprémből, már nagyon hiányzott egyébként, de nem csak nekünk, Toma visszaszámolta a napokat, hogy mikor érkezik a tesó 🙂 . Legnagyobbunk egyébként szuperül érezte magát, nagyon tetszett neki Nagyvázsony, ott még nem járt, de Tihany meg talán még annál is jobb szerinte (mondjuk az én kedvencem is 🙂 ), bár ott már többször voltunk együtt, de valamiért most megfogta a hely szelleme 🙂 . Hozott nekem levendulával kitömött textil szívet, tudja, hogy nagyon szeretem a levendulát és Tihanyt is, örülök is neki nagyon, azt hiszem a táskámban fogom hordani 🙂 . Máté egyébként rákapott a rejtvény fejtésre, Kati mama imád fejteni, biztos megfertőzte 🙂 , aminek örülök, mert ez egy szuper időtöltés, én is szeretem, bár mostanában keveset gyakorlom. Hozott jó pár rejtvényt haza, szerintem egy darabig el vagyunk látva és naná, hogy Balatonra is viszünk belőlük.

Most sokkal egyszerűbb azért minden itthoni kötelező dolog, mert hála a jó égnek a fiúk nagyon jól elszórakoznak együtt 🙂 . Van persze olyan is, hogy együtt játszanak a telefonon vagy az xboxon, de ezek még bőven kezelhetőek és ettől függetlenül van amikor fociznak, labdáznak együtt, persze Máté irányításával 🙂 . Tegnap piacra mentünk Tomával, ugyanis muszáj volt Fenistil receptért bemenni a gyerekrendelőbe, egyébként a recepción szokta hagyni a doktornő a vényt, de most a szabik miatt ezt nem lehet, nincs senki a pultnál, így csak rendelési időben írnak fel bármit. A rendelő a piac mellett van, adta magát, hogy bemenjünk, bár utazás előtt csak pár dolgot vettünk, nem akarok feltankolni amíg nem vagyunk itthon. Annyira jó, hogy talán tényleg visszatértünk ehhez a közös piacra járáshoz, persze megtalálta Toma itt is a szórakozási lehetőséget, ismét a párakapun való rohangálás formájában 🙂 ,

mindig ilyen dög melegben jutunk el a piacra úgy látszik 🙂 . Nekem egyébként ez is egy terápia, valamiért  kell nekem 🙂 , szeretem az ottani zsongást, válogatást, beszélgetést. A csepeli piac csarnok jellegű, van egy emeleti része is, most oda is felmentünk, régebben, amikor Toma még kisebb volt, sokszor megmásztuk, mert nagyon élvezte. Most is felcaplattunk, már csak azért is, mert az egyik üzlet előtt egy jól megtermett plüss tigris figyelt, amit már régóta kiszúrt Legkisebbünk lentről az árusok mellől, most meg is néztük testközelből.

Én meg azt élvezem, hogy szeret kijárni velem a piacra, pedig még lángost nem is vettünk 🙂 …

Hazaérve ebédeltünk, utána medencéztek a fiúk, alig lehetett kihalászni őket belőle, pedig muszáj volt, mert végre eljutottam a fodrászhoz, oda indultam, ők meg tök ügyesen otthon maradtak együtt 🙂 . Azért a biztonság kedvéért vettünk fahéjas kürtöskalácsot a piacon, ezzel legalább kijöttek a vízből. Azt hiszem amíg elutazunk, ez folytatódik pepitában 🙂 :

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!