Családmorzsák

Kis kirándulós

Ha a múlt hetünk a mindenfelé közlekedős, múzeumok hete volt, akkor ez a mostani amolyan környéken barangolósra sikeredett. Aznap, amikor hazajött Máté Veszprémből estefelé, mi Tomával délután vásárolni mentünk. Mindenfélét vettünk, még azt is amit nem akartunk 🙂 , ugyanis tankolni is kellett és ahogy a pénztárhoz vonultunk fizetni, Verdás 3-as kisautók figyeltek minket a pultnál, amiből aztán persze, hogy az új szereplő a kosarunkban landolt 🙂 . Eredetileg Tomának indultunk szandált venni, mert kinőtt mindent sajnos. A szandit meg valahogy nem annyira kedveli, úgyhogy pont kapóra jött, hogy bevonulva a plaza cipőboltjába, már a kirakatban feltűntek a Verdás szandálok, kétség nem fért hozzá, hogy abból válogatunk (és így legalább hordja is majd az illetékes), ami mellé még beugrott pár darab, ugyancsak a filmből való bokazokni, szóval teljes volt a boldogság 🙂 ! Aztán még nem végeztünk, mert magamnak is néztem és vettem szandált, sőt még pár fölsőt is sikerült leakasztanom, ugyanis Legkisebbünk – legalábbis egyelőre – a legjobb vásárló partner a fiúk közül, tök jól viseli a dolgokat és meg lehet vesztegetni egy nyalókával vagy valami hasonlóval 🙂 !

Miután végeztünk, hogy hűek legyünk önmagunkhoz és tartsuk azt a megszokást, hogy a vásárlós és egyéb ügyintézős dolgokat összekötjük valami kellemessel, nem hazaindultunk, hanem elautóztunk a kis hídhoz, ahol a közelünkben a ráckevei hév robog át. Múltkor ott már elkezdtük felfedezni a környéket, most meg folytattuk.

Célirányosan átgyalogoltunk a hídon, ami egyébként már Dunaharaszti, aztán megkérdezve egy arra járó gyalogost, megtudtuk, hogy a közelben van egy kisebb tó is, meg persze a Duna-part, úgyhogy arra vettük az irányt természetesen. Arra viszont nem készültünk, hogy aranyló búzatáblák között visz az utunk, meg mindenféle szépséget látunk.

Megtaláltuk a tavat is 🙂 :

A kocsi felé:

Az ott a háttérben a bakterház 🙂 :

Közben eszembe jutott, hogy mivel nincs is annyira messze ez a hely tőlünk, biciklivel is jöhetnénk talán hamarosan, de hazafelé lemértem, 8 km-re van a házunktól, az oda-vissza már ugye 16, meg a telefon térkép funkcióját böngészve még korábban (ezt egyébként nekem találták ki 🙂 ), rájöttem, hogy a közelben van a Duna-Tisza csatorna is, de még az is jó pár kilométer lenne onnan, amivel már 30-nál járnánk, szóval erre még azt hiszem egy kicsit várnunk kell, ha Tomával akarunk menni 🙂 .

Közben azért szedtünk búzát is, csak úgy mert annyira szép volt,

meg közben beszélgettünk, hogy ebből lesz a liszt, abból meg a kedvenc kiflije, sütije, kalácsa, amiket annyira szeret 🙂 , hazaérve azóta vázában díszeleg a szerzemény és úgy örülök neki, ahogy ránézek, még jobban nyár érzetem van 🙂 .

Az egészben az volt a legjobb, hogy hazafelé már nálunk, ott ahová mostanában átbarangolunk, éppen a búzát aratták, amit meg kellett csodálni 🙂 …

Nagyon jó kis délutánunk volt 🙂 ! 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!