Családmorzsák

Minimál havazás

Végre, tegnap legalább láttunk egy kis havat, meg persze nem csak nézegettük, hanem jó sokáig hancúroztunk is benne, már amennyire abban a mennyiségben lehetett 🙂 … (azt meg inkább hagyjuk, hogy most hogy néz ki minden itt nálunk, na meg mennyire csúszik…) Kérdés nem fért hozzá, hogy délelőtt kint kell lennünk, és mindenféle hógolyózás, szánkózás… Tovább »

Mindenfélés

Nem is tudom, hogy vagyok mostanság, de azt gondoltam az ünnepek után majd egyből összeszedetten és terv szerint teszem a dolgom és egyből a konyha nagytakarításával kezdem szinte az évet, de abból a nagyon alapos, szortírozós, mindent lepucolós fajtából (mert ez kimaradt karácsony előtt, igaz, hogy csak ez, mert ahogy én szerettem volna megcsinálni, arra… Tovább »

Hétköznapi (élet)bölcsességek rovatunk – Tomával

Reggel valahogy kávéval a kezemben, nem tűnhettem a legjókedvűbbnek, ugyanis mellém érve Toma meg is jegyezte, hogy nem is örülsz, hogy felkeltünk 🙂 ? Mondtam, hogy de, nagyon is (közben eszemben járt az elromlott autó, a megint vacakoló fűtés és a tegnap valamiért az étkezőben bekrepáló ablakzár, amit toldozni-foltozni kellett este, mert egyszerűen nem lehetett… Tovább »

Visszatértünk…

…a hétköznapokhoz, a ma reggel után végérvényesen, azt hiszem… Ugyanis nem jutottunk el Tomával az oviig, mert elromlott az autóm, jólesően a -7 fokos hidegben az út szélére kellett állnom vele, ugyanis túlmelegedést írt ki és az egekben volt a hőérzékelője… Nagy nehezen hazajöttünk, de többször meg kellett állnunk. Legkisebbünk persze nem bánta, hogy lóghat… Tovább »

Itthoni ügyek

Azt hiszem a november nem lesz az én kreatív hónapom itt a blogon 🙂 , valahogy jönnék én, de mintha röpülne az idő és ide már a végén nem jutok el. Pedig lenne is miről írnom, nem mintha nagy történések lennének most felénk, de témám az mindig van vagy lenne, hacsak el nem felejtem, mert… Tovább »

Péntek…

Ez a hét nagyon nyögvenyelős volt, elsősorban a gyerekeknek… Nyilván – lehetne mondani – az őszi szünet után nehéz volt a visszaállás és ez így is van, főleg a Legkisebbnél, aki nem akart persze oviba menni és ez volt a könnyebb eset. De! Legnagyobbunknál valahogy kicsit többről volt most szó, amit sajnos nem is fogok… Tovább »

Ovi után…

…és ingajárat közben, tehetném hozzá, általában a Duna-partunkon kötünk ki. Nem lenne teljes, ha a korábbi bejegyzések mellett, amit az ingázásokról és zsúfoltságokról írtam, kihagynám, hogy mi bizony kitartóan járjuk a környéket hétköznap, a sok minden egyéb mellett (rendszerint, miután Mátét elszállítottuk az edzésére), néha szélben, néha hűvösben, néha csepergő esőben is és van amikor… Tovább »

Itthoni napok

Tomát szerdáig nem vittem oviba, még mindig megelőzés céljából, ugyanis addig olyan kevesen voltak a hányós betegség miatt a gyerekek, hogy a szomszéd csoporttal voltak összevonva, de még Julcsi néni is otthon feküdt betegen. Azért nagyon örülnék annak, ha elkerülne minket ez az egész, mert most éppen az iskolából hallok hasonló híreket, egyelőre a tanári… Tovább »

Szabadnap

Váratlan szabadnapja lett Tomának így péntekre, ugyanis reggel beérve az oviba, zárva találtuk a csoportot… Kiderült, hogy a mieink a szomszéd csopiban vannak, ahol egyesített erővel is csak 16 gyerek volt! Tegnap délután dőlt ki mindenki, arról még hallottam – mert felhívott Nóri anyukája – hogy 2 gyerkőc hányt alvás után (az egyik Legkisebbünk legjobb… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!