Családmorzsák

Mindenfélés

Nem is tudom, hogy vagyok mostanság, de azt gondoltam az ünnepek után majd egyből összeszedetten és terv szerint teszem a dolgom és egyből a konyha nagytakarításával kezdem szinte az évet, de abból a nagyon alapos, szortírozós, mindent lepucolós fajtából (mert ez kimaradt karácsony előtt, igaz, hogy csak ez, mert ahogy én szerettem volna megcsinálni, arra… Tovább »

Mikulás-nap

Mert ez a nap bizony már előző este elkezdődött, sőt, ha azt vesszük, már vasárnap, amikor mézeskalácsot sütöttünk a Mikulásnak 🙂 … Ezt lehet tulajdonképpen bebetonozott hagyománynak tekinteni nálunk 🙂 , még Mátéval is gyártottuk a mézeseket annak idején a Nagyszakállúnak, így Tomával ezt már csak folytattuk 🙂 . Hétfő este Legkisebbünk már nagyon izgatott… Tovább »

A szép napom…

Szép volt a tegnapom, mert ekkor volt a névnapom 🙂 (nahát, még rímel is 🙂 )… Egyébként nem ezért volt szép, ez csak az apropót adta, hanem azért, mert annyi szeretetet kaptam – a FB-on is, tőletek is – elsősorban a legfontosabbaktól, hogy az csodálatos volt! A fiúk itthon maradtak, elsősorban Máté volt beteg a… Tovább »

Enyhítendő…

…a borús, esős, hideg, igencsak novemberi időjárást, mi mára bevackoltuk magunkat a házba 🙂 . A véget ért őszi szünet feletti bánatot, ami kicsit elkapta a fiúkat, pedig szerencsére lehet gyógyítani pár dologgal 🙂 … Például késői keléssel és kíméletes ébresztgetéssel, filmnézéssel, társasozással, reggeli habos kakaóval, sok mesével, kártyázással, és igazi, kedvenc vasárnapi ebéddel: húslevessel… Tovább »

Elcsendesedő hétvége

Egyáltalán nem ilyennek szántuk, de valahogy ez lett belőle. Én valahogy nem is találtam magamat az egész hétvége alatt, hol harapós kedvemben voltam, hol örültem, hol meg szomorkodtam egy picit, tényleg hullámvasút voltam most én magam… Így utólag visszagondolva sem értem, hogy miért, bár talán nem is volt ez ennyire szembeötlő, csak saját magamnak.  Vasárnap… Tovább »

Dolgaink

A fiúk szerencsére meggyógyultak, elmúlt a hasfájás, a diétázás, a tüsszögés, a köhögés és már orrot is alig kell fújni. Szóval minden adott egy jó kis szünethez, meg a kezdődő hosszú hétvégéhez 🙂 , amit a Családfő megnyitott azzal, hogy az új szomszédunkkal (nemrég költöztek a mellettünk lévő házba) elment pecázni – pár év alatt… Tovább »

Meghosszabbított szünet

Konkrétan egy héttel lesz hosszabb az őszi szünetünk, bár ebben azért olyan sok jó dolog nem várható, talán csak annyi, hogy a kezdetére remélhetően meggyógyulnak a fiúk (ami azért sokkal jobb annál, mintha végig betegeskednénk a várva várt szünetet 🙂 ). Ugyanis hétfőn megmutattam a doktor néninknek Tomát, mert a köhögése eléggé krupp előtti bödönszerűbe… Tovább »

Itthoni napok

Tomát szerdáig nem vittem oviba, még mindig megelőzés céljából, ugyanis addig olyan kevesen voltak a hányós betegség miatt a gyerekek, hogy a szomszéd csoporttal voltak összevonva, de még Julcsi néni is otthon feküdt betegen. Azért nagyon örülnék annak, ha elkerülne minket ez az egész, mert most éppen az iskolából hallok hasonló híreket, egyelőre a tanári… Tovább »

Kiserdős, lovaglós hétvége

A hétvégén műsorváltozás volt nálunk, ami azért a péntek fényében nem volt meglepő. Szerencsére Toma továbbra sem betegedett le, de az oviban taroló hányós vírus majdnem mindenkit leterített, még olyanokat is, akik hozzánk hasonlóan pénteken inkább otthon maradtak (most kezdem nagyon értékelni a vitaminunkat). Ez a tény annyiban kanyarodik a hétvégénkhez, hogy vasárnap szülinapra voltunk… Tovább »

Gyermekvasút, János-hegy, Erzsébet-kilátó

A múlt hétvégénk legjobb programja volt ez a szombati kirándulás, amit szerintem mindenki szeretett és élvezett, és ez a nagy egység ilyen ügyekben, igazán nem elhanyagolható szempont mostanában 🙂 ! A Családfő nélkül, Kati mamával és a fiúkkal indultunk neki a programnak, Apuci inkább itthon kertezett addig (és az akkor éppen elromlott kocsiját is sajnálta… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!