Elvégre mikor süssek vasárnapi ebédre igazi szalagos fánkot, ha nem így a farsangi időszakban? Régebben gyakrabban készítettem, de most egy ideje már tologattam, hogy milyen macerás meg miegyéb, de így utólag már nem értem magamat, mert egyszerűbb volt mint pl. a rántott hús. Az is igaz, hogy a tésztát a kenyérsütő dagasztotta/kelesztette, így a fiúk sem segíthettek, viszont az elpusztításában annál inkább :). Ebéd után már csak 7-8 db maradt, Toma pedig elképesztő volt, majdnem 3 teljes fánkot megevett :)…
Azért azt még elmesélem (magunknak 🙂 ), hogy Toma mennyire tükör mostanában. Nagyon aranyos volt például az ebédnél, egy picit meleg volt a leves, Apa később jött az asztalhoz és először finoman, majd az asztalon keresztülhajolva mutatta, pontosabban fújt a levegőbe, hogy kell megfújni a levest :). Délután főként tanultunk, mivel hétfőn környezet dolgozatot ír Máté. Azért, hogy kicsit Toma is levegőzzön, alvás után kivittem a kertbe, de az ajtóból még visszaszóltam Máténak, hogy tanuljon. Toma ezentúl ha meglátta a tesóját az ablakban, de később csak simán szaladgálás közben is kiabálta, hogy: – tanuljál, tanuljál, tanuljál :)! Még jó, hogy Máté nem vette zokon…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: