A következő sorok csak körvonalasak lesznek, mert nem akarom és nem is lehet jól leírni ezt a szerdai napot, csak a pillanatnyi érzéseket és hangulatokat, így konkrétabban emlékszem majd rá, a felvételek miatt meg biztosan… 🙂
Sűrű délelőtt eredményeként, megérkezett az új autónk Apuci és Máté segédletével, ami persze csöppet sem fiatal, sőt inkább öregecske, na de egy Alfa Romeo… 🙂
—-
Lehet gyorsan is köretet gyártani az ebédhez és az utolsó percekben öltözni, sőt! Mátét teljesen átöltöztetni is lehet az utolsó pillanatokban, ami jó ötletnek bizonyult…
—-
Meglepő, hogy megérkezve milyen öröm látni rég nem látott régi ismerősöket és én mennyire jól érzem magam attól, hogy jókat beszélgethetek velük.
—-
Meglepően jó a kedvem még a stúdióban is, a nehéz téma ellenére ráadásul, amiről eddig nem szívesen beszéltem…
—-
Jó, hogy egy új barátság kezdete és egy régi folytatása is elindult…
—-
A gyerekek nagyon szépek és nagyon édesek, egy csepp lámpaláz sincs bennük. A kicsi a nemalvás ellenére nagyon jól bírja a strapát, rohangál, kedves és barátkozó, a nagy pedig érdeklődő, figyel mindenre, és nagyon jól terelgeti az öccsét…
—-
Jó, hogy együtt csináltuk az egészet, Apucink meg nagyon jó, hogy elkísért és mindenhol ott volt, mindenben segített…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: