Délutánra nagyon jó hangulat kerekedett itthon, pedig nem indult szivárványosan a nap… Reggel szünethez illően későn keltünk, így lassabban, nehezebben indult minden, Apucinknak még vásárolni kellett menni, mert csütörtökön még elmaradt pár dolog az ajándékokból és másból is, nekem ugyan főzni nem kellett, de a szokásos apróságok elvitték az időmet, amitől nem voltam feldobott, mert sok mindent terveztem mára. Ehhez hozzájött még, hogy Toma mindenképpen játszani akart velem, én pedig mindenképpen a dolgomat intéztem volna, ami kis feszültséget eredményezett, legfőképp Tománál 🙂 . Ez később valószínűleg abban nyilvánult meg, hogy például a függönyt húzás közben lerántotta a csipeszéről, de ami a legjobb, hogy szétszedte a telefonomat… A kanapén felejtettem és amire pár perc múlva visszaértem, a hátlapja külön volt az elejétől, és mostanáig sem értem, hogy tudta szétszedni ezeket egymástól, mert ez még egy felnőttnek is nehéz 🙂 .
Aztán délután megérkezett N. Peti, Mátéval remekül szórakoztak egész nap, amíg az idő engedte kint fociztak, majd bejöttek mert elkezdett szakadni az eső, ők pedig felvonultak az emeletre Máté szobájába. Mi addig Tomával só-liszt gyurmát készítettünk és tényleg együtt, mert ő is gyúrta és szaggatta is, nagyon ügyes és lelkes volt. Két adagot is csináltunk, mert megszíneztem őket ételfestékkel, az egyik pirosnak készült, de rózsaszín lett, kicsit több kell ezek szerint a pirosból máskor, a másikat pedig kékre színeztem 🙂 . Toma nagyon élvezte, főleg azt amikor a sót kevergette a liszttel, de azért gyúrni is nagyon akarta, közben persze a kezére ragadt eleinte a massza, amit kicsit furcsállott 🙂 . Közben az asztal és környéke úgy nézett ki, mintha bomba robbant volna, minden sós és lisztes volt 🙂 . Toma remekül szaggatta is, sokat nevetett és nagyon élvezte az egészet 🙂 . Végül a tojások a sütőben landoltak Toma nagy meglepetésére, ha minden jól megy, holnap a tojásfán virítanak 🙂 .
Aztán a nagyok lejöttek, mert megéheztek, közben lent párna csatáztak kicsit Toma lelkes közreműködésével, majd Toma kedvenc mondókájára, az Egyedem-begyedemre rohangásztak hármasban 🙂 , nagyon aranyosak voltak 🙂 …
Végül Kinect-eztek a nagyok, ebből sem maradhatott ki Toma, rendületlenül ugrált velük minden sportszámnál, sőt még Apuci is beállt néha, Máté legnagyobb örömére, ugyanis általában a dobásai finoman szólva is visszavetették őt a nyerésben 🙂 .
Jó későn, fél 9 után vitte haza Petit Apa, Toma pedig kellően nyűgös és fáradt volt már addigra, ugyanis nem aludt délután… Végül tojásokat krumpli-nyomdáztunk, miközben vacsorázott, hogy könnyebben menjen az evés.
Ami jobban ment, de azért “kicsit” festékes lett Toma nadrágja és felsője is a nagy igyekezetben 🙂 . Aztán senkit, Mátét sem kellett altatni később…
