Úgy térnek vissza a kiszuperált játékok a játszó szobába… Kb. két hete elkezdtem szortírozni, rendet rakni a játékok között, ami nem kell, az a padlásra kerül. Erre a sorsra jutottak a peonzák is – ezek olyanok mint a búgócsigák, csak dobálva pörgetik őket a fiúk – amik már 2 éve (!) hevertek érintetlenül egy fém dobozban a polcokon. Pár nappal a rendezkedésem után, Máté pont ezeket a pörgentyűket keresgélte, persze sikertelenül a gyerekszobában… Jött egy kis kétségbeeséssel a hangjában, hogy biztos kidobtam őket 🙂 . Még szerencse, hogy megpihentek sokad magukkal félúton a padlás felé az emeleti tárolóban, így csak onnan kellett kiguberálni őket. Ráadásul családi program is jutott nekünk délutánra és estére, kibogozhattuk az évek óta összegubancolódott peonzák, gordiuszi csomóvá összeállt köteleit 🙂 …
Azóta is lelkesen megy a pörgettyűzés az iskolában, de itthon is, gyakorlatozás megy a teraszon, ilyen esős időben pedig bent a lakásban, bár igyekszem a konyhakőre terelni a dobálózást, mert a kis fém hegyecskék hajlamosak nyomot hagyni a parkettán… Még Toma is teljesen belelkesül, ha meglátja az új szerzeményeket 🙂 , boldogan tapsol és ő is szeretné csinálni Mátéval a különféle mutatványokat, amik között van a címben is szereplő bumeráng – ez elég bonyolult ki kell pörgetni a peonzát, kötéllel felszedni és feldobni, majd a tenyéren tovább pörgetni – rakéta és alagút is. Ezentúl háromszor is meggondolom, hogy mit rakok félre, kidobni meg lassan nem merek semmit 🙂 …
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: