Tegnap óta várja a sorát nálunk egy rekesznyi sárgabarack…
Csak magamat okolhatom ezért (de nem teszem, mert azért ez így jó nekünk), mert hozzászoktunk a házi baracklekvárhoz (konkrétan, amikor május tájékán kifogytunk belőle, Máté a bolti lekvárt nem ette meg, mert szerinte nagyon rossz ízű, amúgy szerintem is 🙂 ), szóval ettől most már nyaranta nem szabadulok… Ráadásul annyit kell eltennem, amennyit soha nem gondoltam volna, hogy elfogy (tavaly 10 kg fölött volt, erre tulajdonképpen hárman vagyunk, Toma egyelőre még nem rajongó), úgyhogy most még több kell belőle 🙂 . Az időigényességét csak fokozza, hogy én forró vízben lehúzom (ennek a csekély mennyiségnek) a héját, majd kimagozom, leszórom cukorral, éjszaka állni hagyom és másnap főzöm… Ez az első fázis lesz ma, a főzés holnap 🙂 … Az elkészítésen most már nem változtatok, mert mindenki így szereti nálunk…
Ja, és ma tippmix-eltem is, életemben először, Máté beszélt rá 🙂 , ő már nagyon benne van ebben a vébé óta 🙂 (nyert is vele többször, a Zapuval együtt) . Vízilabdára és Forma1-re fogadtam, de már most tudjuk, hogy elbuktam, szóval azt hiszem maradok a fakanálnál, átvitt és holnap egész biztosan, gyakorlati értelemben is 🙂 …
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: