Ezt a kis színezős szösszenetet persze Tomával együtt készítettük (azért meglepő lett volna ha mással 🙂 ) tegnap délután, míg a nagyobbikom és vendége, remekül elszórakoztak Máté szobájában. Kell tudni ilyenkor is csinálni valamit, főleg, ha a legkisebb két percenként szeretne csatlakozni a nagyokhoz 🙂 . A szivárványt és a felhőt gyorsan megrajzoltam (nem ér a minőséget nézni 🙂 ), segítettem a színezésben főleg eleinte, mert az még érthetetlen természetesen Tomának, hogy két vonal között kellene maradni, de így is meglepően ügyes volt, a végére egészen belejött… Aztán a felhőt vattából szaggattuk, főleg ő, ezt is szerette 🙂 , de azt még jobban, hogy ragaszthatta, egyszerű stiftes típussal. Az ötlet onnan jött, hogy valahol szivárványt vélt felfedezni délután (könyvben vagy máshol már nem tudom, egyébként egyszer láttunk csak élőben a kocsiból) és hát gondoltam miért is ne csináljunk egyet 🙂 …
Az alkotói folyamat 🙂 , először a vatta tépkedés:
Aztán az elmélyült ragasztás:
Nevetős volt a befejezés, ugyanis egy óvatlan pillanatban, amikor nem figyeltem, Toma ajakbalzsamként kezdte használni a ragasztót, de szerencsére gyorsan sikerült lebeszélni a folytatásról 🙂 . Hiányolhattuk volna az aranyköpéseit, ha összeragad a szája 🙂 …
Kedves Diána, örülök, hogy tetszett 🙂
🙂