Családmorzsák

Máté Peti barátjával az emeleten játszik, Toma pedig vágyakozik fölfelé, a nagy kérlelésre – és félig-meddig az én hatásomra 🙂 – lejön a nagy tesó és felviszi az öccsét. Legkisebbünk nagy mosollyal nyugtatja a bátyját: – Máté úgy szeretlek 🙂 …, most boldog vagy…? 🙂 ********** Még mindig az emeleten, játék közben: Máté: – Toma,… Tovább »

…sürgősen döntenem kéne, hogy mit főzök ebédre, arról nem is beszélve, hogy lesz egy kis vendégünk is ma 🙂 … Nehézkes ez, mert nem árt ha mindenkinek ízlik, a legkisebbünk is megeszi és mondjuk nem a napokban készítettem (nem sok ilyen van 🙂 )… Arról nem is beszélve, hogy egész héten ez többször téma lesz,… Tovább »

Nagyon jól telt a szombat délutánunk, pedig nem is történtek nagy dolgok, de lehet, hogy az egyszerűsége miatt volt nagyszerű… Ráadásul nem is a saját szórakoztatásunkra indultunk el, hanem a Zapu miatt, akinek ez tulajdonképpen munkaügy volt, mert szeptemberben ott lesz egy rendezvény, amit ő szervez és terepszemléznie kellett. Mivel akkor majd mi is elkísérjük,… Tovább »

Félbehagyott mondatok, elszállt gondolatok, fel nem tett és megválaszolatlan kérdések zöme jellemzi, két anyuka gyerekekkel tarkított beszélgetését… 🙂 Hogy ezt miért pont most írom, azt nem tudom, ugyanis a pár nappal ezelőtti kirándulásról jutott eszembe, viszont mindenképpen igaz 🙂 …... Tovább »

…hogy igazán felüdítő tud lenni egy ilyen délután, mint a mai… Mindig mondom, hogy egy jó kis kirándulás csodákat művel, mindenkivel 🙂 (pedig ahol voltunk, kicsit munkaügy is volt)… Most csak egy képet teszek föl, a kedvencemet, a többit holnap 🙂 Megyek, mert Tomán kitört valami nevető-kór 🙂 , amióta hazajöttünk Máté lábát akarja csókolgatni… Tovább »

…na, az nálunk mindig zűrös, vagyis inkább az induláshoz vezető út… Kezdődik velem, mert én annak ellenére, hogy igazán szeretek jönni-menni ( a családból  a legjobban, talán Toma kezd mutatni némi hasonlóságot), azt nehéz szívvel élem meg, hogy ilyenkor a reggeli nyugodt kávézásnak biztosan búcsút inthetek 🙂 . Aztán folytatódik a fiúkkal: Mátét nehéz felkelteni… Tovább »

Ezt a kis színezős szösszenetet persze Tomával együtt készítettük (azért meglepő lett volna ha mással 🙂 ) tegnap délután, míg a nagyobbikom és vendége, remekül elszórakoztak Máté szobájában. Kell tudni ilyenkor is csinálni valamit, főleg, ha a legkisebb két percenként szeretne csatlakozni a nagyokhoz 🙂 . A szivárványt és a felhőt gyorsan megrajzoltam (nem ér… Tovább »

Már lassan a bejegyzések nagyja így kezdődik 🙂 , Gergő volt ma itt, mivel úszásra is a Zapuval mennek, ugye már csak ketten Mátéval, így még kényelmesebb is volt innen indulni. Közben az jutott eszembe, hogy milyen jó, hogy bármikor bárkit áthívhatunk, akit Máté szeretne, ő is örül, hiszem most már igencsak igényli a barátokat,… Tovább »

Tegnap én voltam a soros az uszodai fuvarral, ugyanis Apucink egész napos kimenőt kapott egy kis horgászásra. Így aztán a kirándulásunk után, Máté Gergőéknél maradt, én meg ugye hazavonultam Tomával, hogy aludjon (de mint írtam ez jó nagy kudarcba fulladt 🙂 ). A lényeg, hogy elvittem a gyerkőcöket úszni és meglepően jó érzés volt az,… Tovább »

Csak a közeli Molnár-szigetre kompoztunk át délelőtt a tegnapi felállásban, sajnos Peti kivételével, akinek az uszodában tegnap, egy kiálló csempe elvágta a talpát, csak, hogy valami rémisztőt is mondjak. (mondjuk én egy picit tényleg aggódom, nehogy nálunk is valami legyen és mérges vagyok az uszodára…) Volt örömködés a kompon, játszóterezés, sok nevetés. Visszafelé, amikor már… Tovább »