Szülinapom pom pom… | Családmorzsák

…volt tegnap 🙂 … Valahanyadik 🙂 , amúgy egy négyesből és egy egyesből állt a számgyertya, mindenkinek a képzeletére bízom, hogy milyen variációt hoz ki belőle 🙂 . Estefelé esett meg az ünneplés, amit én így szeretek, ilyen egyszerűen és kész 🙂 , bár a kis pillanatok azok nagyon is sokat értek 🙂 … Az egész a mi Apunkat dicséri, ő hozott össze mindent, miután jó sokat vezethetett hazáig 🙂 . A legtöbb ajándék a kis elejtett mondatokban, gesztusokban, apróságokban volt. Máté egész délután figyelte, hogy miben segíthet 🙂 , Tomát is felvállalta egy időre, miattam 🙂 … Aztán neheztelt arra, aki nem köszöntött fel – pedig igazán sokan igen 🙂 , és hiába győzködtem, hogy ez nem számít nálam – én pedig elmondhattam neki, hogyan is lehet szeretni a családtagjainkat ilyen-olyan hibáikkal együtt, amik ugye mindegyikőnknek vannak… A torta érkezése pedig olyan igazán családias volt 🙂 … Ott kezdődött, hogy Toma belenyalt, még mielőtt az asztalra ért volna, majd Máté is követte, aki a szülinapos táblát is megette mielőtt felvágtuk volna, de persze elkérte előtte 🙂 … Majd Toma nagy meglepetésünkre elfújta a gyertyáimat – ilyet még egyedül sose csinált, a saját tortáján sem – ezért meggyújtottuk még jó párszor, újra és újra megtekintve a mutatványt 🙂 … Végül mindezek megkoronázásaként, legkisebbünk határozott kérésére, miszerint nem ünnep az ünnep, hozzá illő zene nélkül 🙂 , meghallgathattuk az Alma együttestől a Ma van a szülinapom című számot, az én tiszteletemre 🙂 … Hát, így 🙂 …