Házhoz jött a szórakozás

Ma azt hiszem nem kell komoly betegfoglalkoztatón gondolkoznom, mert elég kiállni a kapu elé vagy elhúzni a függönyt és nézni a markolót, ami nem mellesleg feltúrja az egész utcát 🙂 … Toma délelőtt már kint töltött egy jó órát a Zapuval, minden bizonnyal délután velem teszi ugyanezt 🙂 . Fűztünk azért vonatot és megpróbáltunk kirakni egy autót,

de ezt a munkagépet nem lehet überelni 🙂 … Holnap már a másik utcában dolgoznak, úgyhogy vagy ott töltjük majd az időnket vagy esetleg játszhatunk is valami élvezetesebbet… A játékról jut eszembe, hogy tegnap darabjaira esett szét Toma szeretett dupló háza, amiben olyan aranyosan szokott szerepjátékozni. Az nem lenne baj, hogy szétjött, csak nincs meg az a kis füzet, ami alapján összerakhatnánk, így az eredeti formájában nem biztos, hogy tündökölhet 🙂 , az viszont jó, hogy a fantázia ezentúl szárnyalhat 🙂 .

Legkisebbünk javulgat, viszont ez nem egy sima megfázás, mert estére mindig felmegy a láza, nem magas, olyan 38,4 körüli, egy lázcsillapító elég egész éjszakára. A nátha rész már egyre jobb, de ezen a héten biztos nem megy oviba (azért szerintem ez nem viseli meg túlzottan 🙂 ).

Egyébként pedig ez a 365. bejegyzésem, (ami csak lehet, hogy nekem érdekes 🙂 ), ami ugye egy év napjainak a száma 🙂 , de a blogot még “csak” 8 és fél hónapja írom, tehát nem a napi egy bejegyzés az átlagom 🙂 … Jó sok mondanivalóm volt eddig 🙂 , remélem lesz is még jó sokáig 🙂 …