Toma szerencsére jól van, semmiféle nehézlégzés vagy ahhoz hasonló nem fordult elő tegnap óta (éjszaka sem, pedig sokat füleltem 🙂 ). Reggel megvolt a vérvétel, hát, valami áldatlan állapotok uralkodnak az ilyen helyeken, szó szerint tömegnyomorban volt részünk… Máté is elkísért minket, nagy szerencsémre 🙂 , mert neki köszönhetően Toma egész tűrhetően elviselte a közel másfél órás várakozási időt, amíg sorra kerültünk… Annyira sokan voltak, hogy a közelben le sem lehetett ülni, így a fiúk egy másik folyosón telepedtek le, elmentek buszokat nézni vagy telefonoztak, Máté nagyon türelmesen és ügyesen foglalkozott legkisebbünkkel, (szerintem nagyon jó apa lesz :)) , én pedig tőlük arrébb először a sorszámunkat figyeltem, később pedig arra vártam, hogy mikor szólítanak minket . Toma pedig egy kis hős volt, mert meg sem mukkant a vérvétel alatt, nyugodtan tűrt mindent, igaz, eltereltük a figyelmét, a falon lévő üvegmatricákat tanulmányoztuk közben 🙂 , de ez természetesen mit sem von le abból, amilyen bátor volt 🙂 !
Aztán ezt a sok mindent egyből megünnepeltük egy kis csokikázással :), utána pedig siettünk haza, hogy ebédet is tudjak készíteni, ugyanis Máté Peti barátjával és persze az anyukájával elment az Elevenparkba, így aztán neki sem maradt el a szórakozása 🙂 . Toma pedig már délben kidőlt, úgy aludt mint a bunda, biztos sok volt kicsit neki ez a reggel 🙂 …
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: