Elmentünk Tomával cica-eledelt venni, na meg azért magunknak is egy kis husit 🙂 . Hazafelé megálltunk a komphoz közeli játszótéren, ahol rég voltunk már, mostanában inkább a hozzánk közeli, új játszót látogattuk. Nagyon szép, napos idő volt, újból feléledt a komp-szenvedély (valamikor kénytelenek leszünk kompozni), láttunk olyat, amit régóta nem: a Dunáról felszálló hattyúkat, ráadásként pedig a túlparton lévő templomból áthallatszott a harangszó, Toma nagy örömére 🙂 :
Persze volt sok rohangálás, csúszdázás és egyebek:
Aztán valami csoda történt, ugyanis azért jöttünk el a játszóról, mert Toma éhes volt 🙂 , na meg a cicusnak is vittük az ebédet 🙂 …
