Adventi díszeink

Készülgetnek, ha minden igaz, innentől folyamatosan 🙂 … Tegnap mi mást csinálhattunk volna, mint az adventi asztali díszt 🙂 . Idén nem koszorú készült, mert tavalyról gyönyörű és illatos gyertyáim maradtak meg, amiket mindenképpen fel akartam használni, és van egy hosszúkás tartóm is, amibe igencsak bele passzolnak, maradtak még ugyancsak a múlt évről mindenféle kis tobozaink, narancshéjak, egyebek, szóval, gondoltam felhasználjuk amit lehet. Jó érzés volt az is, hogy pluszban nem költekezünk annyit, bár, azért így is volt mit megvenni…

Most azért, a szépségük ellenére meggyűlt a bajom a gyertyákkal és a tartóval is, ugyanis előbbiek elég magasak és valahogy nem érzem, hogy stabilan állnának, a tartónak az alja pedig nem teljesen egyenes, mert fonott vesszőből készült, és hát ez sem túl masszív, szóval valamit még kezdenem kell velük ma 🙂 … Ráadásul a ragasztópisztolyomból kifogyott a betét, úgyhogy a finomítások nem maradhatnak el 🙂 … Szerintem ennek ellenére szép lett, bízom benne, hogy megoldom és nem kell félnem meggyújtani sem őket 🙂 …

Egyébként a díszítésnél már pár éve kedvencem a vadalma, ami számomra megunhatatlan 🙂 . A legjobb az egészben, hogy hozzánk közel a Duna-parton van egy-két fa, úgyhogy ebben az időszakban csak ki kell sétálni egy zacskóval, amit jól teleszedünk és mehet a díszítés velük 🙂 . Szerintem annyira vidámak, ahogy piroslanak a zöldek, tobozok és egyéb dekorációk között, olyan jókedvű színt adnak az egésznek, legszívesebben teletűzdelnék velük mindent 🙂 …

Már jó pár éve mi csináljuk az adventi koszorút, sokáig Máté segített benne, tegnap viszont ez nem jött össze, mert önálló programja akadt és a munka nagyja akkor zajlott éppen, amikor nem volt itthon 🙂 . Persze gondoltam, hogy nem maradok segítő kezek nélkül, Toma irtó lelkesen próbált a metszőollóval, saját ollóval, ragasztópisztollyal segédkezni, úgyhogy inkább elővettem neki a konyhaszekrényből egy aranyos kis bögrét, belevágtam egy tűzőhabot, adtam pár fenyőágat és ő kedvére, nagyon aranyosan díszített két futás között 🙂 .

Úgy látszik az ő kedvence is a vadalma, mert jó párat belerakosgatott – mondjuk nem csodálom 🙂 – a toboz (ami szerinte doboz 🙂 ) mellé 🙂 … Szerintem nagyon szép lett 🙂 , nem nyúltam bele, csak egy ágat raktam kicsit odébb, le sem ragasztottam a díszeket, minden úgy maradt, ahogy ő csinálta 🙂 , de az biztos, hogy kint marad a konyhaasztalon 🙂 …

Még tervbe van véve pár apróság, asztali dísz, talán ajtódísz, esetleg egy gyerekes koszorú, majd meglátjuk mit sikerül megvalósítani, de ezekbe persze szeretném bevonni a fiúkat is, mert úgy az igazi 🙂 .  Mindenesetre jól esik hangolódni egy picit 🙂 …