Így a 21. napon két dologra kellett rájönnöm, az egyik, hogy egyre nehezebben dokumentálom naprakészen a dolgokat 🙂 , a másik, hogy nekünk ez a sütivonal az, ami abszolút bejön a közös készülődés tekintetében 🙂 . Ebben Máté is teljes mellszélességgel vesz részt és örömmel 🙂 , Toma pedig imádja 🙂 , konkrétan valami óriási lisztes homokozónak nézi a konyhát 🙂 … A legtalálóbban Máté fogalmazta meg, hogy a végére úgy néz ki, mint valami péksegéd 🙂 , aki naphosszat süti a kenyereket 🙂 …
Csak vidáman 🙂 …
Résen kell lenni, mert a nyers tészta is elfogyhat 🙂 :
Közben egy kígyó is belopakodott a nyújtódeszkára 🙂 :
Aki profi, az profi 🙂 :
Van aki lazításképpen, a mézeskalács kiszúró mozdonnyal vonatozik 🙂
Új receptet próbáltunk ki, a bögrés mézest és mondhatom szuper lett, mindig így fogom sütni. Pikk-pakk megvan a tészta, könnyű nyújtani, szaggatni és tényleg csak a 10 perces sütési időre kell figyelni. A receptnél csak a mennyiségen – egyből dupláztam és jól tettem 🙂 – és az összekeverésen változtattam. Ez utóbbinál én nem robotgépeztem, hanem a száraz hozzávalók tetejére öntöttem a mézet, az apróra vágott és a mikróban picit megolvasztott vajat és a tojást, egy villával elkevertem, majd kézzel, na meg a segédek kezével együtt jól átgyúrtuk és kész is 🙂 …
