Valahogy szaladnak a napok és sokkal kevesebb időm van írni mostanában… Piszkozatban már van jó néhány témám, hogy el ne felejtsem miről akarok majd írni 🙂 , van amibe belekezdtem és van olyan is, amibe persze nem… Tegnap szülői volt mindkét helyen, az oviba és a suliban is, ráadásul egy időpontban, így inkább az iskolait választottam, mert itt fontosabb ügyek voltak készülőben, mint az ovis második féléves programismertetés 🙂 .
Maratoni hosszú volt a szülői, közel 2 és fél órán át tartott, de ennek a fele legalább, mint általában ügyes-bajos dolgokkal ment el, mint például az elektronikus napló elméleti megreformálása egy apuka részéről 🙂 , személyes ügyek megvitatása fogadó óra helyett és hasonlók 🙂 … Ami viszont érdekes volt – a fontos dolgokon kívül – hogy az osztály átlag nagyon jó, 4,5 (!) lett, ami Judit néni elmondása szerint is példaértékű, ő sem emlékszik felsőben ilyen szép eredményre osztály szinten (Máté átlagáról még nem is írtam, ami szintén nagyon szuper, ha jól emlékszem 4,92 lett, csak éppen egy vázlatban várnak a részletek a sorukra). Mondjuk mindig is kiemelkedően jó volt ebben az osztályban nemcsak a közösség, de a tanulmányi szint is, szerencsére 🙂 …
Két dolog töltötte ki a hasznos időt, az farsang és a májusi három napos osztálykirándulás megvitatása. Jövő hét pénteken farsangolunk, ami úgy zajlik a suliban, hogy minden osztály beöltözik közösen valaminek, és ebből rangsorol majd a zsűri. Mátéék idén görög isteneknek öltöznek és közösen zorbát táncolnak majd a végén, gyakorolnak is rá lelkesen minden tornaórán, a koreográfiát az egyik osztálytársnőjük készítette, aki egyébként versenytáncol, mindig velük van ugye a gyakorlásnál is, szóval hirtelen olyan nagyok lettek… Máté Apollón, a költészet, művészetek, íjászat istene lesz majd. Nagy jelmez nem kell, mert egy lepedőt kell ügyesen meghajtogatnunk, babérkoszorút és egy lantot kell fabrikálnunk mellé, de tekintve, hogy még semminek nem kezdtünk neki, kicsit bele kéne húznunk 🙂 , főleg úgy, hogy szerdán már jelmezpróbájuk lesz a gyerekeknek 🙂 . Idén viszont csak ez az egy jelmezünk lesz, Máténak most már nincs kedve beöltözni, eddig minden évben volt egyéni, általában magunk készített jelmezünk, ez most szerencsére kiesik 🙂 . Én még lehet, hogy sütni is fogok eladásra az iskolai büfébe, de ezt még egyeztetni kell.
A másik téma a három napos osztálykirándulásuk volt, amit már nagyon vár minden gyerek szerintem, élén Mátéval 🙂 . Egy napnál tovább még nem voltak kirándulni, és eddig Máté igazán nem is vágyott erre, úgyhogy ez most nagy és jó fordulat 🙂 ! A mátrai sástóra mennek, ahol kalandpark, bobpálya, wellness park (!) várja őket és valami panzióban fognak aludni 🙂 , szóval szupernek tűnik 🙂 . Mondjuk az ára is jó borsos és csak akkor jön össze, ha legalább 17-en mennek az osztályból és még a buszköltség is elég magas, amit le kéne faragni, szóval még van min izgulni…
Amire hazaértem fél nyolc is elmúlt már tegnap és még neki kellett állni a nyelvtannak amiből röpdogát írtak ma, amíg én nem voltam itthon matek témazáróra gyakorolt Máté, meg valami két oldalas angol házit töltött ki, amit úgy volt, hogy osztályzásra kerül, de mint ma kiderült nem lett belőle semmi, de az idő az elment vele… Legalább fél 10-ig tanultunk, Toma is, Máté is ennek függvényében ment aludni, szóval eléggé kipurcantó volt a tegnap este is… Máté egyébként menetel és remekel, én csodálom az elszántságát, eddig csak ötösei vannak, töriből még egy szorgalmi is múlt hétről. Aztán ma kiderült, hogy a nyelvtan amit írtak ötös lett, az ókori írótáblánktól el volt ragadtatva a tanárnő, kapott egy újabb ötöst szorgalmiként 🙂 . A matek ötös vagy rossz esetben négyes lesz, töriből pedig szintén írtak váratlanul egy röpdolgozatot még ma – még jó, hogy hétvégén ezt már kipipáltuk tanulásilag 🙂 – ami szintén jól sikerült Máté szerint…
Szóval a lelkesedése töretlen, én meg csak bámulom, de őszintén tegnap este már azt gondoltam, hogy ez a tanulás ügy, tiszta családi vállalkozás és megpróbáltatás, lévén, hogy Toma is issza sokszor mindig a levét, arról nem is beszélve, hogy mennyire fáj néha ezért a szívem Máté miatt… Na, de próbálok erőt gyűjteni erre a pár hónapra még, ami ebből a félévből hátra még van 🙂 …
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: