…meg stílusosan írhatnám, hogy a holnap 🙂 , de az már biztos nem lesz ilyen jó mint ez a két nap (legalábbis Máténak, de ez sajnos kihat ránk is 🙂 ), ugyanis tanulással fog telni a java… A hétvége kezdete viszont a Kánaán maga 🙂 , főleg ha minden napra jut valami jó, mint most is 🙂 … Bár ez utóbbi megállapítás is inkább Mátéra illik, Tomát meg igyekszem kárpótolni, ahogy lehet 🙂 .
Tegnap ugyanis délben, suli után átjött hozzánk Máté egyik barátja (a sok közül 🙂 ), Bálint, akinek az anyukájával még a nyílt napon beszéltük meg a találkozót. Ő még nem volt nálunk (ritka eset 🙂 ), így aztán egy picit jobban kéznél voltam mint máskor, bár ők elég gyorsan beolvadtak az itthoni létbe. Inkább Tomát kellett leszerelni róluk, volt, amikor együtt játszott velük, de szép számmal akadt, hogy nem bírtak volna megmozdulni se tőle 🙂 , akkor én foglalkoztattam 🙂 . Így aztán a nagy optimistán betervezett vasalásomnak lőttek 🙂 , pedig már megint egy nagy hegy vár rám 🙂 … Közben Toma álmos lett, felvittem a felső szintre aludni, majd kisütöttem a lángost (már lassan hagyomány lesz a fiúknál, hogy ha barát jön, lángost esznek 🙂 , már csak azért is, mert azon túl, hogy nem láttam még olyan gyereket, aki ne falta volna örömmel, nagyon gyorsan elkészül, a bekeverés után hűtőbe rakom, ez van délelőtt, aztán már csak sütni kell 🙂 ), aminek szintén nagy sikere volt 🙂 …
Kimentünk a kertbe is, a fiúk fociztak, Toma és Cimbi cica aktív részvételével 🙂 , ami abból állt, hogy Toma mindig gólt akart rúgni, Cimbi pedig a labdát elkapni, közben annyira belelkesedett, hogy ha ez nem sikerült neki fölmászott vagy inkább szaladt az egyik fánkra 🙂 , a gyerekek szórakoztatására, mert igencsak tetszett nekik a mutatvány 🙂 … Végül a nagy fiúk bementek, mi Tomával kint maradtunk egy ideig, közben ránk esteledett 🙂 , de Legkisebbünk rendületlenül biciklizett, motorozott, aztán megtalálta a talicskáját, így az utcáról hordtuk a szintén hirtelenjében előkerült homokozóvödrébe a kavicsokat, amit ugye a talicskába öntöttünk 🙂 … Az egész murinak az vetett véget, hogy Bálintot haza kellett vinni, milyen szerencse 🙂 , mert lehet, hogy még mindig ott kavicsoznánk 🙂 …
Ma pedig Apa és Máté horgászni mentek, minden évben József nap tájékán kezdődik a Családfő pecás barátaival az évadnyitás, ezt most az Apunk szervezte, ide a közeli horgásztóra. Úgy látszik ma gyönyörű idő lesz, örülök is neki, mert ha esne az eső vagy fújna a szél, Mátét akkor sem lehetett volna eltántorítani ettől a dologtól 🙂 . Felajánlottuk neki azt is, hogy mivel a közelbe mennek és úgyis egész nap ott lesznek, ne keljen olyan korán (fél hétkor már elindultak) leviszem én később, de hallani sem akart róla, netán még elszalasztana valami nagy fogást 🙂 ! Mi pedig Tomával egymásnak maradtunk 🙂 , nem hiszem, hogy leviszem utánuk, bár nagyon szeret már most is peca botot fogni, tekerni és egyebek, de a mostani hisztis korszakában nem hiszem, hogy jól éreznénk magunkat 🙂 , arról nem is szólva, hogy állandóan meg kellene menteni saját magától, mert legtöbbször a tó szélén egyensúlyozik 🙂 …
Így aztán valahová mi is megyünk, de azt még nem tudom hová 🙂 , a közeli helyszínek eléggé fogyatkoznak, messzebbre pedig most valahogy nem igazán kívánkozom, szerintem lefárasztott ez a bő egy hetes kirándulgatás 🙂 …
Nem fogod elhinni, de fel akartam rakni, mert ráadásul annyira egyszerű 🙂 , de sietnem kellett és gondoltam majd legközelebb 🙂 … De most már mielőbb és mindenképpen felrakom 🙂 !
Egy lángosreceptnek örülnék… 🙂