Reggel fél 7 van, teljesen olyan, mintha hétköznap lenne, ugyanis akkor szoktam ilyenkor a konyhában gyártani a tízóraira valót 🙂 . Sőt, akkor nem szoktam fél 6 körül kelni mint most 🙂 , ugyanis Máté és Apa, már egy fél órája elmentek itthonról, mert mostanában kell odaérniük a horgászverseny helyszínére, amire beneveztek. Pontosabban csak Apa, de Máté mindenképpen vele akart menni, egyrészt horgászni a másik tavon, másrészt azt mondta, hogy körbejárja a versenypecásokat és megnézi ki mit használ, mert ebből milyen sokat lehet tanulni 🙂 … (ha ő egyszer komolyan vesz valamit 🙂 …) Ehhez kapcsolódó téma, de eddig még nem is írtam, hogy a sakkban fénysebességgel fejlődik, ugyanis a többi osztálytársával szakkörön állandóan meccseznek és olyanokat ver meg, most már nem először, akik nagyon jó játékosok, van olyan is köztük, aki évek óta játszik, Máté meg most kezdte, kábé másfél hónapja az egészet 🙂 …
Ez a hétvége nagyrészt az övé, ugyanis tele van neki tetsző programokkal. Tegnap este hozta haza Apa az egyik barátjától, ahol nagyon jól érezte magát. Annyira fáradt volt, hogy elaludt a nappali kanapéján, miután hazaért 🙂 … De a reggeli pecáról le nem mondott volna, ráadásul ma még meccsre is menne a szomszéd Feri bácsival délután – bőszen számolgatta, hogy még a horgászverseny eredményhirdetése után pont hazaérnek Apával, amire indulni kell – de ez már nem fog összejönni, ugyanis a csapat a Vasassal játszik, és este derült ki, hogy a Vasas szurkolók miatt, zártkörűvé tették a mérkőzést, szóval nem engedik be a nézőket…
Mi pedig Tomával kertészkedtünk tegnap, jó sokat voltunk kint, nagyon jól esett, főleg a terepet készítettük elő a mai ültetéshez. Egyelőre csak a hajnalka magokat vetjük (azt sem a teljes mennyiségben, mert szép nagy a beültetni való rész), amiket tegnap este beáztattam (állítólag így kell 🙂 ), de még a szomszédasszony-barátnőmtől kapok jó néhány növényt a napokban (többek között borostyánt is) azokat is, na meg most már az összes többit szép sorjában ültetgetni fogjuk 🙂 . Tomán egyébként látszott, hogy még beteg egy picit, csak a kertbe akart menni – mondjuk szereti nagyon, de azért jönni-menni is 🙂 – úgyhogy most pont összejön a kellemes a hasznossal 🙂 . Nagyon édes volt egyébként, mindenben segített, gazolni, megforgatni a földet, persze neki is a normál szerszámok kellettek, résen kellett lenni 🙂 , egyedül amikor talicskáztunk, akkor tolta a saját kis műanyag taligáját 🙂 .
Délután még sütöttem is, főleg a mai pecaverseny miatt egy olyan finomságot, amit már legalább egy éve kinéztem és elég laktató is, pont jó talán így a mai napra a fiúknak, ott ugyan kapnak valami ebédet, de ugye addig is ki kell bírni valahogy, na meg azért az nem szokott nagyon elég lenni 🙂 … Szóval ez egy sós, tejfölös juhtúrós lepény, bár kelt tészta, ami levesen épül egymásra és brutál finom 🙂 . A neve Kombe, a recept pedig innen van, annyit változtattam csak a tölteléken, hogy a tejfölös juhtúróhoz kockázott bacont kevertem – mert nekem ez nagyon illik hozzá, na meg volt is itthon 🙂 – a tetejét ugyanúgy megszórtam lila hagymával. Szerintem mennyei, Apának is nagyon ízlett, Máté még nem evett nagyon belőle, mert inkább aludt 🙂 , de azért remélem neki is jó lesz 🙂 , Tomáról pedig sejtettem, hogy nem vállalkozik erre az új ízvilágra 🙂 és sajnos igazam lett… Nekem is meg kellett kóstolnom belőle egy kis kockát (mostanában nem eszem ilyesmit, próbálok fogyni 🙂 ), mert nem lehetett kibírni az illatokat, meg a látványt 🙂 … Akkor vettem csak észre, hogy pont úgy loptam belőle egyet még kihűlés előtt, mint Móni a receptfotón, szóval igaz, hogy eteti magát 🙂 , biztos, hogy sütök még ilyet 🙂 …
Most éppen a konyhában iszom a kávémat, közben pedig annyira jó ez a madárcsicsergős tavaszi reggel 🙂 , külön örömömre ma először – legalábbis nekem először – a kakukk is megszólalt, mert nálunk szerencsére kora reggelenként őt is hallgathatjuk, egész nyáron 🙂 …