“Szabad óráinkban” napok óta ültetgetünk, legfőképp Tomával és Cimbi cicával 🙂 . Ők ketten általában mindig ott vannak, ahol lehet földet túrni, locsolni (Legkisebbünk imádja persze, ráadásul tönkrement a slag szórófeje, úgyhogy kész öröm ellesni hogyan lehet spricceltetni az ujjacskával 🙂 ), a guggoló anya hátára ugrani és jókat rötyögni 🙂 , na meg puha kis mancsokkal lesből a gazdi haját pofozgatni 🙂 , a lábak között tekeregve magokat szaglászni, szóval azon csodálkozom, hogy eljutottunk egyáltalán valameddig a munkában 🙂 …
Egyébként meg újabb magokkal gazdagodtam 🙂 még szombaton… Ketten voltunk itthon Tomával – a többiek horgászversenyen voltak – és pont elfogyott a köhögéscsillapítónk, a gyógyszertárak már zárva voltak, viszont a Tescóban lévő még elérhető volt, így aztán elautóztunk oda szépen. A dolog iróniája, hogy nem is akartam bemenni vásárolni, csak a patikába ugye, de Toma annyira nyaggatott a tologatós kocsi miatt, hogy gondoltam hát jó, körülnézünk egy picit 🙂 . Így aztán körbenéztünk és leragadtam a virágmagoknál, közben fél szemmel Legkisebbünket figyelgettem, aki képes lett volna kocsiversenyt tartani, de szerencsénkre megtalált minket egy kekszmintákat kóstoltató lány, aki a közelünkben horgonyzott le és akinek a készletét majdnem behabzsolta Toma 🙂 (Milka Oreó volt ), szerencsére ő sem bánta a dolgot 🙂 , még aranyos is volt, mondta, hogy válogassak csak nyugodtan 🙂 . Így aztán válogattam, és lesz nekünk a kertben pillangóvirágunk, nyári azáelánk, kláricsunk és talán dísznapraforgónk 🙂 …
A mostani jó időkben egyébként szinte kiköltöztünk a kertbe, ha nem ültetünk akkor vagy a teraszt rakjuk rendbe vagy előkészítem a terepet az ültetéshez vagy csak simán fociznak kint a fiúk 🙂 -vagy Toma a csúszdán és mászókán koptatja fölös energiáit 🙂 . Mostanában megint remekül elvan együtt Toma és Máté, néha még csodálkozom is, hogy mennyire egy húron pendülnek 🙂 , egymást kergetik, nyúzzák-húzzák 🙂 , fociznak, labdáznak együtt, jó rájuk nézni 🙂 … Egyébként még mindig nincs teljesen jól Legkisebbünk, nincs nagy baja, de az azért nem tetszik, hogy az antibigyó ellenére még mindig rekedtes és fáradékonyabb mint szokott lenni…
Még egy ideig szerintem eltart a kertészkedős ténykedésünk, ugyanis a hajnalka magokat sikerült még csak elvetnem az előkertben, még hátravan ugyanennyi az oldalsó kerítés mentén, na meg a vetni való virágok, zöldségek 🙂 . Most éppen Tomának sincs mehetnékje – mondom, hogy nincs jól teljesen 🙂 – élvezi, hogy földezhet, vizezhet ha úgy adódik 🙂 , kimászkálhat a kapu elé kavicsozni, talicskát hordhat a Duna-partra 🙂 és hajkurássza persze Cimbi cicát. Felfedezte a Mátétól megörökölt rollert is, amit az ő méretére állított a Zapa, így most az van nyúzás alatt 🙂 . Na, meg az elmaradhatatlan bicikli – amit pedig feljebb kellett venni, hiába na, növünk 🙂 – amivel el kell menni Máté elé, csakúgy mint tegnap 🙂 :
Hát nem, nincs nagy kertünk 🙂 , szerintem én is túllőttem “picit” a célon – hajlamos vagyok rá 🙂 – a Zapu szerint lassan mindenünket befuttatnám 🙂 (van benne valami 🙂 ). A virágokat főleg az előkertbe és a terasz fala köré tervezem, meg a félreeső helyekre (nem sok van 🙂 ), a zöldségek az egyszerűbbek, azoknak állandó, kitapasztalt helyük van az oldalsó részünkben már évek óta. Azért ha így haladok, virágkereskedést nyithatunk 🙂 , már ha kinőnek egyáltalán a növényeim 🙂 …
A hétvégén a Dunaparton jártunk és eszembe is jutottatok. 🙂 Nagy kertetek van? Ennyi mindennek azért kell a hely. 😀