Szombatra kifejezetten örültem, hogy nem ígérkeztünk el sehová, ugyanis az egyik barátnőmmel, aki nem mellesleg Máté osztálytársának/barátjának az anyukája, kósza gondolataként felvetődött, hogy együtt csinálhatnánk valamit. Viszont ők inkább valami fürdőbe vágytak, nekünk pedig ugye ez Toma miatt szóba sem jöhetett, így abban maradtunk, hogy majd hívjuk egymást, ha van jobb ötletünk 🙂 . Jobb ötletünk nem lett, és bár még arra a napra is terveztem programokat, reggel egyből letettem róla, ugyanis mindenki extrán fáradt volt, szerintem a pénteki egész napos túránktól,
sőt, még Máté azt a felvetésemet is elvetette, hogy áthívjuk valamelyik barátját 🙂 …
Így aztán elmentünk vásárolni a Tescóba..
Gondoltam had legyen egy kis élmény, főleg Legkisebbnek, úgyis kevés dolgot vettünk, ezért az önkiszolgáló pénztárnál fizettünk, ahol ugye nekünk kell lehúzni a termékeket és aztán fizetni is.
Toma olyan lelkes volt, hogy össze-vissza pakolászott és ilyenkor leállt a gép, mindig jönnie kellett a vevőket segítő hölgynek, aki feloldotta gépet, hogy aztán pár pillanat múlva mindezt megismételje, látványosan megkönnyebbült amikor eljöttünk 🙂 …
Aztán amíg szerencsejátékoztunk 🙂 , addig Legkisebbünk is elfoglalta magát 🙂 …
Végül levezetésképpen elmentünk a cukrászdánkba fagyizni, közben megtettük a szokásos kis körünket a Duna-parton.
Volt délután Forma-1-es időmérő és Bayern meccs, erre haza kellett érni 🙂 , én meg a továbbiakban magam részéről a lakást próbáltam helyre pofozni, mert a korábbi pár nap igencsak meglátszott rajta…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: