Itthoni dolgok

Azt hiszem elmaradoztam mostanában itt magamhoz képest, pedig nagyon nem akarok… De… Teljesen lázban vagyok 🙂 , valahogy az az érzésem, hogy mindennel el vagyok úszva. Ezért ma aztán főztem, közben ment a mosás, takarítottam, bár nem olyan alaposan ahogy szerettem volna, de azért tűrhetően 🙂 és még a kertbe is kijutottam. Délután minden bizonnyal ezeket folytatom, na meg tanulási asszisztens leszek 🙂 …

Na, mondjuk remélem nem úgy mint tegnap, ugyanis kerestem Máténak online helyesírás gyakorlót, mert ma abból írtak dogát. Máté itt gyakorolt a konyhában, de mondtam neki egy idő után, hogy inkább magára hagyom, ugyanis teljesen belelovalta magát a dologba 🙂 … Ami hibás lett neki, azon rendszerint jól felbosszantotta magát és egy külön ablakba megnyitotta a helyesírás ellenőrzőt, ugyanis nem hitt a programnak és inkább lecsekkolta ott is 🙂 … Vicces volt azért 🙂 …

Apropó mosógép… Tegnap teljesen odavoltam este, azt hittem megint elromlott, az Istennek sem akart centrizni. Mindent megpróbáltam, szivattyúzásra állítottam, átforgattam benne a ruhákat, újból beindítottam a centrit, a Zapu kipucolta a szűrőjét, aztán este 10 körül feladtuk… Reggel Apuci szólt a szerelőnek, aki itt lakik a szomszéd utcában, pont volt egy kis szabad ideje és átjött gyorsan megnézni. És láss csodát, neki centrizett 🙂 !!! Mondtam is, hogy elég ránéznie, már rendesen viselkedik 🙂 …

Túl vagyunk az állatorvoson is Cimbivel, de azért nem ment egyszerűen. Először is alig tudtunk elindulni, ugyanis őkelme nem volt fellelhető sehol 🙂 !!! Jó fél órát hajkurásztuk, ha nem többet, hívtuk, kerestük, mert csak délig lehetett menni és már 11 körül járt az idő 🙂 (előtte sem volt itthon, amikor meg hazajött, azt hittük, hogy itt van a kertben, de tévedtünk 🙂 )… Nagy nehezen megérkezett 🙂 , benyaláboltam a hordozójába és loholtunk, mert fél 12 körül járt már 🙂 .

Szegénykém végig nyüszködött a kocsiban meg a rendelőben is, Toma nagyon aranyos volt végig vigasztalta 🙂 … A sebe szépen gyógyul, kapott még egy adag antibigyót, de jövő héten már mehetünk oltásra. Csak egy apróságra kellett azért eléggé figyelni, ugyanis Toma folyamatosan ki akarta nyitni a hordozó ajtaját mindenhol 🙂 , hogy szegény Cimbi ne legyen bezárva, így a váróban is, de ami még inkább meredek volt majdnem az utcán is 🙂 !!! Elég volt a kocsi felé egy pillanatra letennem a hordozót, mert csengett a telefonom, Toma már egyből nyitotta is a kallantyút 🙂 , épp időben zártam vissza 🙂 , már csak az kellett volna, hogy az utcán loholjunk utána 🙂 …