Eddig 3:1…

…a vírus javára, Máté szerencsére kimaradt a buliból, remélem ez így is marad 🙂 … Én viszont jól elkaptam, a kedd volt az én betegnapom, mondjuk csak a hasam fájt és szó szerint alig bírtam lábra állni, ilyen is nagyon régen volt, főleg feküdtem… Jellemző rám, hogy amíg nincs bizonyítékom a betegségre, hajlamos vagyok hitetlenkedni 🙂 , nem értettem, hogy lehetek ilyen nyápic, amikor semmi normális bajom sincs 🙂 , és amikor délután jó magas lázam lett szinte megnyugodtam, hogy akkor mégis van oka ennek a kidőlésnek 🙂 … Kedden a Zapu intézett mindent itthon, pedig még ő sem volt teljesen jól, tegnapra is itthon maradt főleg miattam, bár utóbb kiderült, hogy nem kellett volna, mert úgy keltem fel, mintha semmi sem történt volna 🙂 , csak a gyomrom fájdogált továbbra is, de más nem volt 🙂 …

Toma már remekül van, sőt, túl jól is szerencsére 🙂 , csak éppen túlteng benne az energia… Mindenki játszott és játszik vele folyamatosan, de főleg Máté viszi a java részét ennek a dolognak, nem mondom, hogy nincs civakodás itthon 🙂 … Viszont ilyenkor nagy öröm, hogy nyár van, kánikula (volt) és lehet a medencében fürdeni, ugyanis főleg ott vezette le fölös energiáját Legkisebbünk Mátéval karöltve és legalább mindenki jól érezte magát 🙂 …

Címkék: , ,
Tovább a blogra »