A kalandos, betontuskós fennakadásunk ellenére ott jártunk még pénteken. Odafelé menet kicsit ideges voltam azért, hogy egyáltalán jó ötlet-e a történtek után vadasparkba autózni… Utólag azt mondom, hogy nagyon is jó ötlet volt, mert mindenki jól érezte magát, sőt, még én is kicsit elfelejtettem a bosszúságomat addig amíg ott voltunk és hazavitt minket Piki, a kocsink is 🙂 …
Egyébként a vadasparkba még biztos, hogy máskor is megyünk, mert nagyon jó kis hely ez, ráadásul szűk fél óra alatt odaérünk autóval kényelmesen. Nagyon barátságos az egész, olyan érzésem volt, mintha egy családi gazdaságban járnánk, mert ahogy beléptünk szinte egy kupac kiscicába és az anyukájukba botlottunk, a kis cirmik végig jöttek-mentek, amerre kedvük tartotta, Toma pedig utánuk rohangászott,
egy másik nagy cicus pedig pont a mi büfés asztalunknál horgonyzott le 🙂 … Aztán amíg ott voltunk találkoztunk egy nyuszival többször is, aki boldogan ugrabugrált mindenfelé, őt is többször elcsíptük egy-egy simire.
Annak a póninak pedig amelyiken lovagolni lehetett, volt egy kiscsikója és ahányszor ültek az anyuka hátán, és mentek körbe a parkon, mögöttük ott ügetett szabadon a pónigyerek 🙂 , nagyon jópofa volt és nekem, de ahogy láttam a fiúknak is nagyon tetszett 🙂 …
Közel 3 órát ott voltunk, mindent végig néztünk, vettünk persze állatcsemegét, a fiúk pedig etettek egyfolytában:
Nincs rengeteg állat, de azért így is akad bőven látnivaló és szerintem a gyerekeknek ennyi egyszerre elég is. De azért láttunk kecskéket, vaddisznókat, szarvasokat, őzeket,
rókát, kacsákat, tyúkokat, bárányokat, sok-sok madarat és ami érdekes volt még, hogy néhány távoli országban honos állat is van náluk, mint például ormányos medve, emu, mosómedve, szóval látványos azért… Van egy kis halastavuk is, azt is szemrevételezték persze a fiúk 🙂 :
Ami még nagyon jó, főleg kisgyerekeseknek, hogy van egy nagy piknikező terület, jó sok pad, néhol asztalok is, de a legjobb, hogy két játszótér is van a vadaspark területén az egyik a vége felé, itt sokáig elvoltunk, ettünk-ittunk is közben, és mindenki jól elvolt 🙂 :
A másik pedig a bejáratnál van, itt a hazafelé indulásnál időztünk egy picit:
Toma persze pónilovagolt is, ráadásul nem tudtuk, hogy zárás előtt fél órával már nem lehet, de a tulaj nagyon kedves volt és megengedte, hogy menjen még egy kört, sőt, még utánunk is jött két gyerkőc, őket is bevállalták. Legkisebbünk persze nagyon boldog volt 🙂 :
Végigjárta lóháton a park nagy részét, szóval jó kis kör volt, nagyon tetszett neki. Aztán a lovaglás után már hazaindultunk, már csak azért is, mert jóval záráson túl voltunk 🙂 , de mint írtam még biztos, hogy máskor is megyünk.
