Megint kórház

Ha mi egyszer belekezdünk valamibe, akkor abba alaposan belemélyedünk… Így vagyunk a betegesdivel, na meg a ķórházzal is, a felületes dolgokkal mi nem elégszünk meg kéremszépen, félmegoldások nem léteznek nálunk 🙂 ! Ennek szellemében aztán szerda éjjel megint a kórházban kötöttünk ki, de már nem a kruppal, hanem a jó öreg kiszáradás közeli állapottal… Viszont most nem az egy éjszakás sürgősségi ambulancián kapta az infúziós “feltöltést” Toma, hanem egy kedves ismerős doktornőnek köszönhetően, aki ráadásul tüdőgyógyász a Heim Pálba, már az osztályon vendégeskedünk…

Azért nincs komoly baj, de Tomának most, a krupp után jött el az a dolog, hogy nincs túl pikk-pakk a betegségen, fáj  nagyon a mandulája, a hasa, nem iszik eleget és mindezek mellett még magas láza is volt. Így aztán maradnunk kellett, ha minden jól megy akkor ma délután, rosszabb esetben szombaton megyünk haza, de csak, ha magától és eleget iszik Legkisebbünk. Megint mobilról írok, ami nekem nyűglődős, úgyhogy a részleteket később mondom el…