Mindkét napunk másért volt jó a hétvégéből. Mondjuk a jó hangulat kezdődött talán a péntekkel, amikor Máté – tőle szokatlanul egyébként – nagy boldogan ment el a töri tanárnő szervezésében, Budapest néhány nevezetességét megnézni. Azért szokatlanul, mert erre én nagyon már nem tudnám rávenni 🙂 , na, de mit tesznek a barátok és az együtt lógás lehetősége 🙂 , ráadásul minden tetszett is neki, még a Vörösmarty téri adventi vásárt is útba ejtették, el volt tőle hűlve – pedig már jártunk ott párszor 🙂 – és még arra is hajlandó lett, hogy velünk is elmenjen oda egyszer karácsony előtt (kész haszon néha a suli 🙂 ).
Aztán szombaton munkanap lévén, szegény gyerek mehetett az iskolába, de azért a rövidített órák és utána az adventi készülődés elég jól telt nekik, mint később megtudtuk 🙂 . A Családfő nem ment dolgozni, pontosabban itthonról dolgozott, de elég komolyan, egy nagy anyagot kellett leadnia, még vasárnap is egész nap azt csinálta, ő azt hiszem kiegyezett volna egy szombati munkanappal 🙂 . Mi pedig Tomával ezt kihasználva elmentünk bábszínházba, egy közeli könyvtárba. Ráadásul a kellemest összekötöttük a hasznossal is, ugyanis már régóta készültünk oda, mivel ez a hely is elég közel van hozzánk – persze nem annyira, mint a kedves kis könyvtárunk – de ami a lényeg, hogy sokkal több könyv és nagyobb választék van gyermek- és felnőtt könyvekben egyaránt, úgyhogy egyúttal be is iratkoztunk tagoknak. A karácsonyi bábszínház 11-kor kezdődött, a címe Bolondos világ volt, végignéztük és jó volt, bár szerintem Tománál egy kicsit nagyobb gyerekeknek lehetett ez igazán nyerő, de Legkisebbünk is végig élvezte az egészet, jókat nevetgélt rajta és a végén kiderült, hogy nagyon tetszett neki a citera, amin közben néha játszottak a színészek 🙂 .
Utána lehetett kézműveskedni is, de éppen karácsonyi képeslapok készítettek a résztvevők, mi pedig éppen azt csináltunk itthon előző nap és még aznap is 🙂 , így aztán Toma saját maga mondta azt, hogy inkább ezt otthon csináljuk, ne ott, de szerintem annyira nem volt vonzó neki ez a tömeges kreatívkodás sem 🙂 . Választottunk még két mesekönyvet neki, amiket kivettünk, megcsodáltuk – mint mindenhol – a könyvtári karácsonyfát (Toma imádja őket 🙂 ),
aztán siettünk, mert tortát rendeltünk másnapra és Mátéért is menni kellett.
Hazafelé felszedtük Mátét és egy gyors ebéd után – ami hihetetlen módon már délelőtt 10-re elkészült 🙂 – Legnagyobbunk megint útra kelt, ugyanis Beniékhez ment át busszal, egyedül. Azon túl, hogy nagy nálunk mostanában az önállósodási törekvés, benne volt az is, hogy Toma állandó közreműködése nélkül szeretett volna pár órát nyugiba lenni a legjobb barátjával 🙂 , na meg az is, hogy sajnos úgy néz ki, hogy Beniék már nem itthon karácsonyoznak, ha minden igaz 23-án már Angliába repülnek, hogy aztán ott induljon nekik egy megint új és másik élet… Persze készültünk már erre, tudtuk, hogy ez lesz előbb-utóbb, de bíztunk abban, hogy még a téli szünetet csak sikerül együtt tölteni, de nyilván a lehetőséget ők meg nem szalaszthatják el…
Délután mi tettünk-vettünk itthon, aztán befejeztük még az előző napról félbehagyott képeslapokat is és késő délután mentünk át mi is Beniékhez. Így beszéltük meg Mátéval, hogy mi is tudjunk azért picit együtt lenni velük, Toma Mátéékat boldogította 🙂 , aztán jó későn, de legalább nagyon jókedvűen keveredtünk haza 🙂 . Vasárnap aztán Apa szülinapja volt, most éppen a tortát rendeltem, mert mindenki az én szülinapos fehér csokis tortámra szavazott 🙂 . Napközben szegény Családfő ugye dolgozott, ebéd főzés, tanulás volt napirenden, meg azért persze az adventi meglepetést is elkészítettük 🙂 , én pedig sokadjára újraterveztem magamban a karácsonyi nagytakarítást, amiről már tulajdonképpen lemondtam, inkább egy nagyobb, alapos takarításra szavaztam (más úgysem fér már bele az időbe és még annyi minden van még ezen kívül is természetesen).
Hát ilyen, elég jó hétvégénk volt a mostani 🙂 …
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: