Az igazi sláger egész héten 🙂 , mondhatni ünnepnap kategória nálunk 🙂 … Mindenki várja, szereti, már hétfőn erre készülgetünk, mint ahogy még sokan mások, gondolom… A mostani péntek valahogy mégsem olyan örömteli Máténak, egy hosszú, nehéz ráadásul peches héten van túl. Beszedett két hármast, tőle teljesen szokatlanul, az egyiket természetismeretből a másikat matekból. Utóbbi a meglepőbb, mert ez nagyon is jól megy neki, de az oka egyszerű figyelmetlenség volt, tudom, mert tegnap szülői után beszéltem Judit nénivel, aki ugye a matek tanár. Meg is mutatta a dolgozatot, ő is azt mondja, hogy ez nem értelmezési hiba, hanem csak csupán figyelmetlenségek tömege (java része a dogának számolás volt, akadt ahol a mínusz jelet nem írta ki a Drágám). Ami egyrészt jó hír, hiszen nem arról van szó, hogy nem ért valamit (ráadásul a röpdogái ötösök lettek ebből, volt ami neki sikerült a legjobban), másrészt meg bosszantó (egyébként nem nekem elsősorban, hanem neki), hogy ez sima ötös is lehetett volna, ha jobban figyel…
A természetismeret az nekem eddig is a meglepő kategória volt, mert van olyan gyerek aki a matekot nem szereti, van aki a törit, ésatöbbi, de Máté a természetismeretet, mondhatjuk utálja. Nem segít ebben az sem, hogy a tanára egy kifejezetten jó fej, laza fazon, akit nagyon bír Máté is, jól érzik magukat az órán, csak éppen másolják a vázlatot órán, ez a tanítás 🙂 , semmit nem kér számon egész félévben a tanár bácsi, egy hatalmas anyagból egybe irat témazáró dogát. Na, ez azért mindezek ellenére működött valahogy eddig is, csupa ötös volt Legnagyobbunk, de eljött az a pont, ahol most úgy látszik becsúszott az első gikszer, mert a legutóbbi vaskos, elég mély anyag elsajátítására, nem volt elég úgy látszik a kampányszerű tanulás vagy csak csupán pechje is volt vagy mindkettő… Itt jegyzem meg, hogy nem tudom miért kell ezt a tantárgyat (mint ahogy az összes többit is), mélységekbe menően tanulni egy 12 évesnek, kábé úgy mintha állattenyésztőnek készülne, de ezen most nem füstölgök inkább…
Szegény Drágám eléggé maga alatt van, mondjuk nem jött jól ez a két jegy így félévzárás előtt, az biztos, de a maximalizmusa sem hagyja nyugodni persze Mátét… Már elhatározta, hogy nem megy sehova hétvégén (így azt hiszem mi is támogatjuk és itthon maradunk, még dolgunk is van bőven 🙂 ), tanulni akar, mert több dogája is lesz még jövő héten, matekból is, azt ötösre szeretné megírni persze… Én meg már nagyon szeretném, ha lezáródna ez a félév, különben is elszámoltam magam, azt hittem ezen a pénteken zárják le őket, de kiderült, hogy csak egy hét múlva, de én már nagyon várom a végét…!
Egyébként meg úgy örülök, hogy olyan suliba van Máté, ahol így szeretik! Ez tegnap tudatosult bennem, bár eddig is tudtam, de ahogy Judit néni tegnap nekem a szülőin Mátéról beszélt és nemcsak négyszemközt, hanem az osztály előtt is, ha éppen ő került szóba, az nagyon jól esett és hálás vagyok érte, hogy ilyen kezekbe került! És ez nem csak rá vonatkozik, hanem a többi gyerekre is, mint ahogy mondta és tudjuk is, minden gyerek külön egyéniség és ő ennek alapján kezeli és szereti őket. Nagyon nagy dolog ez, az egyik legnagyobb tulajdonképpen… Nem csoda, hogy ilyen kiegyensúlyozott mindegyik, az összes nehézség ellenére, ott van a suliban egy védőbástyájuk, aki vigyáz rájuk.
Szó volt mindarról a szülőin, amiről tegnap írtam, az erdélyi útról, jövő májusban mennek majd 5 napra, a júniusi osztálykirándulásról, ami Cegléden lesz, egy aquaparkba mennek, a farsangról, csöveseknek öltöznek majd 🙂 , mindenkinek lesz egy horgászbotja, amivel kifognak egy aranyhalat és átváltoznak annak, aminek szeretnének és a tanulmányi eredményekről. Ez utóbbira nem vesztegetett sok szót Judit néni, szerinte ahhoz képest, hogy mindig a hatodik a mélypont a tanulásban felsőben, egész jól állunk osztály szinten 🙂 … Negyed kilencre már itthon is voltam, tulajdonképpen időben rosszabbra számítottam 🙂 …
Közben meg várjuk Toma ágyát, Apa most hozza hazafelé. Legkisebbünk annyira nagyon aranyos, észvesztően várja 🙂 , már a fél ovi tudja, hogy új ágyat kap, reggel mindenkinek elújságolta, irtó édes volt 🙂 . Most nagyon jól jár oviba, szereti, könnyen ott marad, reggel az újságolás kellős közepén kiintett nekem, egy szia anyát 🙂 , és mondta tovább a részleteket az ágyáról az óvó néniknek, még azt is megígértük Julcsi néninek, hogy átküldünk róla neki egy fotót a neten, ha már meglesz 🙂 .
Na szóval, így kezdjük a hétvégét, ami biztos jó lesz, még ha tanulni is kell 🙂 … Mátét biztatom, mert tudom, hogy kijavítja, de különben sem ezek a jegyek jelentik az életet, mindig ezt mondom és ennél nagyobb bajunk sose legyen! Remélem egyszer Máté is megérti 🙂 !
Nehéz ügy ez a tökéletességre törekvés Máténál, mert iszonyú sok energiáját felemészti, ezért is próbálom mindennel tompítani. Az a szerencse, hogy az összes éltanuló vele együtt azért rontogatott most, így aztán nem érzi magát kilógva a sorból. A dolgozat dömpingre meg igyekszem nem gondolni – tulajdonképpen november óta ez van – mert nekem ez érthetetlen és csak felbosszantom magam rajta, de tényleg döbbenet, ahogy írod! Látom az ágyat megtaláltad, hogy milyen, ez az a típus, ami hosszabbítható, Máténak is ilyen van, most nagy boldogság ez is Tomának, hogy nagyfiús ágya van 🙂 !
De aranyos lehetett Tihamér 🙂 … Toma lelkesedésén még én is meglepődtem, nem gondoltam, hogy ekkora örömet szerez majd neki az új ágy 🙂 , jó volt látni 🙂 !
Szegény Máté a maximalizmusával biztosan megszenvedi a hármasokat. (Egyébként döbbenet, hogy mennyi dolgozatot írnak…) Remélem, azért elhiszi neked, hogy nincs vele semmi baj.
És Toma milyen ágyat kap? Ábel még a kiságyából átalakított ágyon alszik (nagyobb méret), de egyszer majd eljön az ideje, amikor az övét is le kell cserélni…
Nálunk is péntek a fő, hozzá viszonyitva számoljuk, hogy még hányat kell aludni… az ágyas hireken meg jót mosolyogtam – Tihamér is mindenkinek elújságolta, hogy megyünk fürödni és nem megy iskolába – a kapusbácsi is tudot róla 😀