Hétvégi gyors

A tegnapi nem az én napom volt, az biztos… Nagyon lenyomta a kedvemet, hogy két közeli családtagtól, baráttól is eléggé rossz híreket kaptam egészség vonalon… Nyilván nem írok róla mást, mert nem lenne helyes (bár azt megjegyzem, hogy a barátnőm, akiről tavaly ilyenkor írtam, hogy nagyon beteg, sokkal jobban van, majdnem teljesen kijött a bajból 🙂 , szóval nem róla van szó), a lényeg, hogy délután már ott tartottam szó szerint, hogy nem mertem felhívni senkit…

A szombatunk tehát igazi punnyadós nap volt, alig csináltunk valami értékelhetőt, olvastunk inkább (Legkisebbel is 🙂 )  vagy filmet néztünk, csak az alap dolgok intéződtek el. Gondoltam majd ma, de nem hiszem, hogy nagyon megtáltosodnánk, mivel kinézve az ablakon és Tomát hallva biztosan kivonulunk szánkózni, hóembert építeni és hasonlók 🙂 . Apropó, Toma. Azt hiszem igazi ovis lett. Ezt csak onnan gondolom, hogy kitört rajta a szokásos hétvégi kór, nevezetesen, hogy szombat-vasárnap képes fél 7-kor felkelni, hétköznap viszont akár 9-ig is aludna 🙂 …