Most aztán a teljes egyszerűség jegyében zajlott a programszervezés tegnap délután, ugyanis fogtuk magunkat Legkisebbünkkel és kivonultunk a Duna-partra, majd azon keresztül elbattyogtunk a kicsit távolabbi játszótérre 🙂 (addig a család többi tagja, nagy egyetértésben meccset nézett 🙂 ). Mindenhol a tavaszt lehetett érezni, a madarak hihetetlen csivitelést rendeztek a part menti fákon, még meg is álltunk egy picit hallgatózni, nagyon jó volt 🙂 … Közben hozzánk csapódott a pénteki kutyus, akit majdnem befogadtunk (na meg a környék Keksz kutyája) és milyen jó, hogy nem tettük, ugyanis az egyik ház kerítésén keresztül mászott ki nagy örömmel, ahogy minket meghallott 🙂 … Toma ennek megörülve kiscsikó módjára szaladgált a két kutyussal felváltva és persze a pocsolyákat előnyben részesítve 🙂 .
Aztán nagy nehezen csak eljutottunk a játszótérre,
ahol levezetődtek valamelyest az energiák, végül a sötétedés zavart haza minket és amikor már kellőképpen beesteledett, hazaballagtunk 🙂 :
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: