A péntek az azért is jó, mert jó korán végez mindenki, Tomáért fél egyre megyek az oviba, hazafelé pedig pont fel tudjuk venni Mátét, aki egykor végez a suliban. A gyors ebéd után aztán nem húztuk az időt, szinte egyből kimentünk Tomával ide a sarokra 🙂 (Legnagyobbunk ebben már rendszerint nem vesz részt, inkább saját szórakozással múlatja az időt 🙂 ), a Duna-partra, ahol még a hattyúkal is találkoztunk:
A pár héttel ezelőtti látogatáson felbuzdulva később bevetettük magunkat a nádasunkba, ami tényleg olyan mint egy labirintus:
Elmentünk egészen a hód rágta fáig, ami teljesen olyan egyébként, mint egy titkos búvóhely és egy kicsit olyan Tüskevár érzésem van tőle 🙂 , persze megint végig kellett rajta mászni 🙂 …
Talán itt látszik a fotón – amikor fényképeztem alig láttam valamit a napsütésben – hogy a fa világos résznél rágta meg a hód:
Miután kijöttünk a nádlabirintusból, Toma még azért kiengedte az energiáit a kis-öblünknél a mini játszótéren 🙂 …
Egyébként teljes menetrendünk volt, amit ráadásul Toma igyekezett betartatni. Ugyanis már reggel az ovi felé a kocsiban elterveztük, hogy délután festeni fogunk. Aztán meglepetésünkre, amikor beértünk az oviba, már 8 körül Julcsi néni azzal fogadta Legkisebbünket, hogy reggeli után (kétszer reggelizik egyébként a Drágám, itthon és az oviban 🙂 ), festeni fognak 🙂 , valami ajándékot készítettek, ami titkos volt főleg a gyerekek miatt, nehogy kikotyogják, szerintem a volt óvoda vezetőnek készítették, aki jövő héten megy nyugdíjba és akit egyébként mindenki nagyon szeret…
De a többszöri festés nem vette kedvét Legkisebbünknek – mert azt nagyon szeret 🙂 – így aztán ahogy beértünk, már egyből sürgetett, hogy fessünk! Úgy látszik nagyon összhangban voltunk az ovival, ugyanis egy napocskát terveztem készíteni, amihez egy kört kifestettünk és sárga tenyérlenyomatokat csináltunk (kiderült, hogy az oviban is tenyérlenyomatoztak) – amit én meg száradás után kivágok majd – és ezek lesznek a napsugarak.
Utána még vonatot is festettünk, ami Tomát megihlette, az az egyik mese, amikor az egyik mozdonyt rózsaszínűre festették és mindegyik társa kinevette, de aztán jó lett a vége, mert a gyerekeknek meg pont ez tetszett. Na, szóval ezt Legkisebbünk úgy oldotta meg, hogy megfestettük ezt a mozdonyt rózsaszínűre. ő pedig átmázolta kékre 🙂 , csak a fiús rend kedvéért 🙂 :
Aztán még mindenféle vagonok, mozdonyok és sínek festődtek 🙂 :
Jól esett ez a délután még nekem is 🙂 , a napocskát és sugarait meg kellett szárítani, később kivágom a tenyérlenyomatokat és együtt összeragasztjuk, csak azért, hogy legyen házi napunk 🙂 .
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: