Ilyesmi volt nálunk az elmúlt pár napban, ami elsősorban a sütés-főzésben, takarításban és a kézműveskedésben nyilvánult meg persze 🙂 . Egyébkénét meg ez a húsvét nagyon szép volt és a pillanatok húsvétja volt valahogy, legalábbis én a sok-sok (egyébként jóleső) tevékenységen túl, sok ilyen jó kis pillanatot őrzök… Ilyen volt a bográcsos sonkafőzés, a sütiszaggatás bábozással, meg közben a közös meccsnézés, a kerti talicskás ajándékvadászat vagy az új táncversenyes játék Mátéval 🙂 … Főként itthon voltunk, de ez most valahogy így volt jó, így is esett jól 🙂 .
A szombati nap fénypontja a kerti, bográcsban való sonkafőzés volt, pedig még az idő sem volt a legjobb
a szél és a borongósság miatt, de mégis 🙂 !
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az évenkénti sonka, tarja vagy csülök főzést, mi már jó sok éve a kertben, bográcsban szeretjük megejteni, egyrészt mert hangulatos és amolyan tavaszindító jellege van az egésznek, másrészt meg sokkal praktikusabb ezt a kertben megcsinálni, mint a konyhában 🙂 … Tavaly valamiért elmaradt a dolog, most viszont annál jobban várta és élvezte a dolgot mindenki, de legfőképp Toma, aki a bográcsolás előtt és közben is azt mondogatta, hogy milyen izgatott 🙂 !!! Ha kint nem is voltunk rengeteget az idő miatt, Legkisebbünk bentről végig szemmel tartotta az egészet, az egyik ablakhoz, amiből rálátni a tűzre oda volt készítve egy szék, amire felállt Toma és onnan figyelt állandóan (tényleg, ezt le se fotóztam 🙂 ), jelezte a Családfőnek rögtön, ha esetleg pislákolni kezdett a tűz, miközben szépen lassan besötétedett 🙂 …
Közben meccsnézés is volt, főleg a fiúk részéről, meg a kiszaggatott porcelángyurma tojásokat festettük be Tomával színes akril festékekkel,
mert már évek óta saját díszeket készítünk, mostanra csak ezekkel van tele a tojásfánk 🙂 .
Muszáj volt valami kekszet is összehozni, nem követtünk el semmi különösebbet, linzertésztából szaggattunk ki húsvéti figurákat,
de ez mindig olyasmi, ami remek program is egyben, persze főleg Legkisebbümk részéről, arról nem is szólva, hogy most még egy kis bábozást is kreált a szaggatókkal Toma, velem kiegészülve: én voltam a nyuszi, ő pedig a bárány 🙂 .
A vasárnap nekünk jónak, de eléggé gyorsnak tűnt valahogy, nyilván az óraátállítás miatt, bár ettől függetlenül nagyon jól telt az a nap (is) 🙂 . Már szombat este későn feküdtünk – elment az idő a kekszezéssel – így vasárnap még később keltek, főleg a fiúk. Jó sokáig ünnepi reggeliztünk, Toma pedig nutellás kalácsot eszegetett kapcsolódva a húsvéthoz 🙂 . Aztán már erősen dél felé járt, amire a nyuszi nagy nehezen eldugdosta az ajándékokat a kertben, a vasárnapnak pedig talán ez volt a fénypontja 🙂 .
Máté csak egy képet engedélyezett, ezt is nagy rábeszélések árán, csak az emlékek megőrzése miatt vettem rá 🙂 , de én is csak nézem ezt a fotót és pislogok, hogy mikor lett ilyen nagy ez a gyerek 🙂 … Valahogy nagyobbnak tűnik a koránál (nálam meg már kezd sokkal nagyobb lenni 🙂 ), simán elmenne középiskolásnak 🙂 …
Ugyan minden évben így keresgélik az ajándékokat a fiúk – igaz, már Máté csak Toma miatt keresgél jó pár éve 🙂 – de most különösen jól sikerült az egész: sok helyre dugdosott nyúl apó sok minden apróságot, az ajándékok telitalálatok voltak, az egészet pedig Toma talicskás megoldású ajándékgyűjtése tette nekem feledhetetlenné 🙂 , nagyon édes volt, ahogy begyűjtötte vele a cuccokat 🙂 :
Megy, még további vadászatra 🙂 …
Délután az ajándékok tesztelése zajlott, Toma Sam tűzoltóhoz kapott mindenféle kiegészítőt (tűzoltó állomást, helikoptert, tűzoltó quad-ot) úgyhogy ezekkel ment a móka délután, hol magában, hol velünk kiegészülve 🙂 . Máté pedig az xbox-hoz kért egy olyan játékot, ami szerintem az egész családnak nagyon szuper, Just Dance a címe és ahogy a név is mutatja, táncolni kell benne, pontokat lehet gyűjteni (meg kalóriát is számlál 🙂 ) úgy, hogy kiválasztunk egy táncformát és azt kell leutánozni. Lehet ezt egyedül csinálni, közösen duettként, versenyben, meg nagyon sokféleképpen. Nagyon jól szórakoztunk vele sokáig, még Toma is ügyesen táncol rá 🙂 , van egy Angry Birds szám, az a kedvence 🙂 . Máté pedig meglepően jól leutánozza a táncokat, azon meg külön csodálkozom, hogy ez érdekli 🙂 (egyébként amikor ez egyik osztálytársánál aludt, akkor játszottak ezzel, innen az érdeklődés). Mindenesetre nagyon szórakoztató az egész, jókat röhörészünk hol magunkon, hol egymáson 🙂 , szerintem bulizni is jól lehet ezzel a játékkal 🙂 …
Nem így terveztük, de a fentebb taglaltak miatt estére maradt a tojásfestés is, amit azért nem lehet kihagyni, mert Legkisebbünk bolondul érte, már karácsonykor is tojást szeretett volna festeni, akkor azért lebeszéltem róla 🙂 … Már egy ideje úgy festünk, hogy habverőbe rakjuk a tojásokat (Gyereketetős ötlet, nekünk nagyon bevált),
illetve pont az a jó és szerintem ezért szereti Toma is, hogy ő csinálja az egészet, mert így az elejétől a végéig simán megy ez neki, van sikerélménye.
Ugyan a sütisütést sem így terveztem, de vasárnap estig csak a linzer kekszet eszegettük (ami egyébként nagyon jó lett 🙂 ), ugyanis a sok játék és egyebek miatt a sütés csak tolódott. Ugyan az üdítős szelethez a tésztát kisütöttem délután, de a nagy táncmulatságba itt megállt a dolog. Azért estére összekaptam magam és miután lefeküdtek a fiúk, azért csak összehoztam a Fanta szeletre is a krémeket, meg sütöttem még egy répatortát is, mindkettő nagy kedvenc nálunk 🙂 .
A hétfő az a locsolkodás jegyében zajlik mindig, Máté is egészen apró korától jár a Családfővel, két éve csatlakozott hozzájuk Toma is 🙂 , már elég kiterjedt körük van, ahová járnak. Idei újdonságunk, hogy illóolajas locsolóvizet csináltunk Tomával, azzal ment locsolni, és engem is már vasárnap este jól lespriccelt, mert egy szórófejes kis viráglocsolóba öntöttük a vizünket 🙂 , hétfő reggel is ugyancsak alapos öntözésben részesültem, délután is ugyanez ismétlődött, de nemcsak én, hanem a Zapu és Máté is bőven kaptak a vízből 🙂 , a végén beküldtük Tomát a WC-be, hogy ott locsoljon, ott úgyis mindig elkél a légfrissítés 🙂 (a kölninknek egyébként nagyon kis finom illata lett 🙂 ). Új verset nem volt kedve, de legfőképp érkezése tanulni (mindig valami fontosabb dolga volt 🙂 ), így a tavalyit mondta el, ami egyébként az én kedvencem is, mert olyan mesés valahogy:
Ákom-bákom berkenye,
szagos húsvét ünnepe.
Leöntjük a virágot,
várnak ránk a tojások.
Azt gondolná az ember lánya (legalábbis én egy ideig így gondoltam), hogy ilyen fiús háznál nem ér minket az a veszély, hogy egyáltalán locsolókat várjak, de hát van ugye egy családom is, ott is fiúkkal megspékelve, meg vannak szomszédaink is hasonló korú gyerekekkel és legfőképp van sok barátja Máténak, akiknek az apukái a fiaikkal szívesen jönnek ide is locsolni, mint ahogy a mi fiaink is mennek hozzájuk, szóval ez olyan adok-kapok műfaj 🙂 , úgyhogy egy ideig felejtős a húsvét hétfői lazulás 🙂 …
Mindenesetre ez a hétfő kezd átmenni amolyan társasági locsoló-találkozóvá, ahol a pár éve még egymásnak ismeretlen barátaink is mára már kedves ismerősként üdvözlik egymást 🙂 , mert gyakran egyszerre futnak be hozzánk és persze beszélgetünk, sütizünk egy darabig közösen, legalább én sem unatkozom, amíg nincs itthon a fiú seregem 🙂 … A mi locsolóink általában kora délután esnek haza, rengeteg csokitojással és pénzzel kitömve 🙂 , na, meg persze tele hassal, így kései ebéd szokott lenni (vagy nincs is), mert délután 5-ig senki sem éhes 🙂 …
Délután már csendesebben voltunk, a fiúk magukba is játszottak, de azért táncoltunk is egy kicsit közösen, szóval jó volt, este pedig egy jó film is belefért, az egyik csatornán ment a Női szervek, ami egy akció vígjáték, Máté is nézte és rég nevettünk már ennyit filmen, nekünk nagyon tetszett 🙂 !
Ma meg jó lenne elmenni valahová még így a szünet utolsó napján, de tudom sajnos, hogy szóba sem jöhet ez. Ugyanis holnap már Máté irodalom témazáróval kezd és mivel eddig egy könyvet nem vett a kezébe (érthető módon), ma muszáj lesz… Ugyan az értékelendő, hogy leckét semmiből nem kaptak a szünetre, de azért írnak pár témazárót így ebben a pár napban, lesz ugye az előbb említett irodalom, pénteken töri és még földrajzból is készülni kell, meg ami még nem jut eszembe, szóval nehéz így lazítani…
A húsvétunk minden túlzás nélkül állíthatom, hogy nagyon szép volt 🙂 , jól telt, rég éreztük ennyire jól magunkat azt hiszem 🙂 …
Nálam is hasonló volt a helyzet, ami a felnőtt koromat illeti 🙂 , próbáltam kerülni a locsolkodást, több-kevesebb sikerrel jártam 🙂 . Gyerekkorunkban viszont ennek nagy hagyománya volt, rengetegen jöttek locsolkodni hozzánk, ami átment – most hozzánk hasonlóan – baráti találkozóba és erre tényleg szívesen gondolok vissza 🙂 … Most én is azt látom a fiúkon, hogy élvezik az egészet, teljesen beépült ebbe a napba a szépen felöltözés is, szóval úgy megadják ennek a módját és mindig sokat mesélnek, hogy hol, mi történt éppen, ami nagyon tetszik 🙂 ! Egyébként meg én is csodálkozom, hogy a környezetünkben ilyen sokan járnak locsolni, máshol általában ezt nem tapasztalom, pedig nem is vagyunk az az igazi vidéki környezet 🙂 , lehet, hogy ez inkább a családi vonaltól függ…
Az én gyerekkoromban is jöttek még a locsolók, aztán felnőttként meg inkább eljöttem hétfőn reggeli után, csak kerüljem el a sok fejbőrmarós pacsulit… most meg sajnálom, hogy itt a környékünkön nem szokás, vagyis azt, hogy nem járnak össze a fiaink. Pár éve megemlítettem ezt a páromnak, hátha elvinné őket legalább a saját keresztanyjához, de ő nem vevő rá. 🙁 De engem legalább meglocsoltak a fiúk. (Mondtam is a páromnak, hogy szólhatott volna előre, félretettem volna két tojást a fiúknak…)