Szaladnak a napok, főleg, hogy szinte nyár lett, amikor tehetjük kint vagyunk, ide meg nehezebben jövök az időhiány miatt. Ráadásul, ami borítékolható volt a tavaszi szünet és Legkisebbünk betegsége előtt, az most virágzik ebben a jó időben. Ugyanis Toma új, kis barátnője és anyukája személyében azt hiszem rokonlelkekre akadtunk 🙂 , hasonlóképpen viszonyulnak az ovis léthez és a kihasználható szabadidőhöz mint mi 🙂 , sőt, azt hiszem rossz hatással vagyunk rájuk 🙂 …
Eddig Nóri bent aludt az oviban, de pár hete, amióta ilyen jól összebarátkoztak Tomával, már nem akar bent aludni, így aztán ő is hazajön délben… Ma meg nevelés nélküli nap van, programot szerveztünk – mondom, hogy egy hullámhosszon vagyunk 🙂 , ha minden jól megy hajózni fogunk – de holnap ugye lehetne menni oviba, kérdezgették tőlünk a hét elején, hogy mi megyünk-e pénteken? Mondtam, hogy ó dehogyis 🙂 ! Mi holnap szépen meghosszabbítjuk a hétvégét, így aztán követnek ebben minket pénteken együtt lógunk majd, sőt, még játszóházba is elmegyünk, ha minden jól megy 🙂 .
Nyilván ez csak úgy működik, hogy hasonló élethelyzetben vagyunk, ő is otthon van Nórival, egyébként nyilván nem működne a dolog. Az mindenesetre nagyon érdekes, hogy Máténak is volt egy Nórija kicsi korában a szembe szomszédainknál, Máté fél évvel később született, mint ő, így aztán együtt tologattuk őket már babakocsis koruktól, az oviig sülve-főve együtt voltak-voltunk, még nyaraltunk is közösen, óvodába máshová mentek, de utána is nagyon együtt leledzettek. Az iskola környékén kezdett lazulni a dolog, a fiú-lány érdeklődésbeli különbség mosta el egy picit a dolgokat.
Viszont most, hogy ilyen társaságunk van dél környékén, amikor Máté később, kettőkor végez, eddig menetrendszerűen kihasználtuk közös játékkal az időt 🙂 . Hétfőn lementünk az ovihoz közeli Duna-partra kacsákat etetni, de az lett belőle, hogy egyszem kacsát üldöztünk egész idő alatt, aki végül elúszott mert annyira teleette magát 🙂 . Utána a parton rohangáltak a gyerekek, meg aszfalt krétáztak és persze mi is a maradék időben, amíg Máté is végzett.
Nehezíti a dolgokat, hogy Tomáék már az év végi, anyák napi műsorra készülnek, és fél órával később 13-ra megyünk értük, mivel ebéd után az ott alvóknak még Julcsi néniék felolvassák a szövegeket, hogy rögzüljön a dolog. Így az időnk az kevesebb, tegnap a közeli játszótérre mentünk. Sokat homokoztak együtt, jellemzően Tomának először a főzés jutott eszébe 🙂 , mindenféle homokfinomságokat sütött, aztán végül levest főzött Nórinak és hívta ebédelni 🙂 .
Itt mondott egy aranyosat Toma, amikor leültek ebédelni, rászólt Nórira, amikor kitöltötte a “húsleves” nagy részét, hogy ne egye meg az egészet és neki is hagyjon 🙂 !!! Nahát 🙂 !
Pár hónappal fiatalabb Nóri Tománál, de magasabb, mint Legkisebbünk és szerintem nagyon szép kislány, ráadásul olyan kis cserfes, sokat beszélő, pont illik Tomához mentalitásban 🙂 .
Tegnap miután elváltunk és felvettük Mátét, el kellett mennünk abban a melegben fagyizni is 🙂 :
Kicsit meglepődtem, de Toma már két gombócot simán bevág:
Tegnap meg egyikünknek sem volt ideje ebéd után, de egy közös fagyizás azért belefért, ugyanis az ovi környékén az egyik krémfagyisnál ingyen volt a fagyi (!) (valami tulajváltás miatt), így ezt nem lehetett kihagyni 🙂 … Délután még bicajozni is kimentünk egy picit Tomával (én a sajátommal kísérem), aki imádja a tekerős bringáját, egyre hosszabb távokra megyünk, úgyhogy még lehet, hogy az is összejön a közeljövőben, amire annyira vágyik Legkisebbünk, hogy elmenjünk a komphoz és átmenjünk vele a Molnár-szigetre, ahol tuti jó bicikliutak vannak 🙂 . Estefelé meg Mátéval tanultunk, és ez így megy nagyjából minden nap, délelőtt meg a betervezett dolgokkal próbálok haladni, valahová be kell préselnem azért a blogolást is valahogy 🙂 .
Apropó Máté. Ma szexuális felvilágosító órát tart nekik egy orvostanhallgató a suliban, Judit néni, az ofő intézte ezt nekik, mert szerinte tobzódnak a hormonok náluk osztályszinten 🙂 … Technikán szét van osztva az osztály, így egyik órában a fiúknak, másikban a lányoknak lesz megtartva a dolog és hétfőn még osztályfőnöki órán is visszatér hozzájuk a felvilágosító 🙂 . Hát, valahogy furcsa, hogy már itt tartunk, mi eddig is próbálkoztunk, de főleg arra válaszoltunk, ami felmerült és amit kérdezett (mert volt olyan is). De valahogy az a meglátásom, hogy elég jól felvilágosultak ők, főleg egymást világosítgatják, mert megy erről a duma persze. Nyilván elég hézagos azért ez a dolog, amit tudnak, bár elejtett mondatokból néha úgy tűnik, hogy elég jól képben vannak a fiúk-lányok 🙂 . Ők, ahogy Mátét látom és hallgatom, már napok óta kíváncsian várják ezt az egészet 🙂 , egyébként én is nagyon várom, hogy mit mesél majd Legnagyobbunk, amikor hazajön 🙂 …
