Gyerekcenter játszóház

Majdnem egy hónapba telt, amire eljutottunk ebbe a játszóházba, mert a márciusi hosszú hétvégén Toma beteg lett, aztán jött a húsvét és vele együtt a tavaszi szünet, de végre most vasárnap eljött Legkisebbünk ideje és ezt is kipróbáltuk. Hozzátartozik a történethez, hogy kb. egy hónapja kérdezgeti Toma, hogy mikor megyünk már Nóriékkal a játszóházba, szóval nem volt jó csak úgy simán magunkba menni 🙂 , még össze is kellett hangolni 🙂 . Mi főleg az Elevenparkba járunk, ha ilyen helyre megyünk, így jó volt kipróbálni valami újat. Valószínűsíthető, hogy itt sem utoljára jártunk 🙂 , volt pár hasonló dolog, mint az Elevenparkba, csak sokkal kisebb területen lehetett mondjuk ugyanazt megtalálni és olyan is akadt, ami csak itt volt fellelhető. Nagyon tetszett persze Tomának és talán az volt a legjobb az egészben, hogy ez főleg a kisebb korosztálynak igazán jó 🙂 . Ilyen például ez a mászófal,

a bábszínház, itt éppen Toma báboz 🙂 (asszem nem ártana előkeresni a padlásról, a még Máté idejéből megmaradt házi bábszínházunkat 🙂 ) ,

a konyha, ami ráadásul nagy meglepetés volt nekem. Mert mindig azt gondoltam, hogy bőven elég Legkisebbünknek az, amit együtt főzőcskézünk és különben is mindig nyitott könyv nálunk az itthoni konyha, szokott is mindenféle tállal és egyebekkel játszani, csak úgy főzőcskézés nélkül is. Na, de itt, akár az egész időt eltöltötte volna Tomám 🙂 , lehet, hogy be kéne szerezni valami gyerekkonyhát otthonra is 🙂 …

Aztán a kisebbeknek szuper még ott, az óránként induló beltéri vonat, persze, hogy ki kellett próbálni, bár kívülről nem fotóztam, itt csak a virágos jókedvet örökítettem meg 🙂 :

Az egyik legnagyobb sláger itt is persze a trambulin volt,

na meg a mini gokart 🙂 :

Itt végre Nórival is sikerült lefotózni 🙂 :

Toma ezt is imádta 🙂 :

Van ott is az, ami az Elevenparkba, csak a mászókalabirintus körben, kisebb ,

és ez is ismerős, a Legkisebbünk szava járása szerinti, “mi játszóházunkból” 🙂 :

Vasárnap mentünk ugye, amikor nálunk kerti munka zajlott az itthon maradottak jóvoltából, így direkt nyitásra mentünk, hogy ebéd környékére azért otthon legyünk. Nehezen akaródzott persze eljönni, mindkét gyerkőcnek, de a tapasztalat azt mutatja, hogy 2 és fél óra, max. 3, mindig elegendő ilyen helyeken, most is az volt 🙂 …

Itthon azért Toma még kivette a részét a kerti munkából is, nehogy bárki azt mondhassa, hogy ő nem segít 🙂 :

Jó volt nagyon, biztos megyünk még 🙂 …