Családmorzsák

Bringás, színházas, táncházas, pecás szabadnap…

Ahhoz képest, hogy péntek dél körül azt írtam, hogy csendesebb napunk lesz és, hogy nem mentünk buszozni aznap, mert sok lett volna, hát jó kis programdús és sűrű napunk lett, tulajdonképpen sodródtunk az eseményekkel… 

Délelőtt még nagyon kis fáradt volt Toma és állandóan velem akart lenni, a kanapén mesét olvastunk, meg összebújva rajzfilmet néztünk. Aztán nekiálltunk ebédet készíteni, a túrós-tejfölös rakott kifli készítéséből ő is alaposan kivette a részét, hiányzott már neki az együtt sütés-főzés szerintem 🙂 :

20160429_113832

Amikor kész lettünk a főzéssel, kimentünk bringázni, amiben Toma szinte szárnyalt, élvezte az egészet,

20160429_125738

az volt az érzésem, hogy annak ellenére, hogy remekül van ő mostanában az oviban, nagyon kellenek az ilyen meghittebb napok, hiányzott neki az együtt töltött idő, na meg a közös kis időtöltéseink…  Mátét is bevártuk a Duna-parton, addig kavicsdobálás ment nagyüzemben,

20160429_131425

aztán megérkezett Máté is:

20160429_131507

Direkt nem bringáztunk el a játszótérre, vagy messzebb, mert ebéd után lassan indulnunk kellett Tomával az ovik által, a sokat segítő szülőknek szervezett családi délutánra. Kézműveskedés, bábszínház és táncház volt a program és jól is éreztük magunkat. Minden tevékenységet más óvodákból szervezték az óvónők, például a Brémai muzsikusokat adták elő az egyik intézményből a pedagógusok, nyilván nem voltak profik, de az egész előadás aranyosra sikeredett és az volt az egészben a legjobb, hogy pontosan tudták, hogy mi való az ovis korosztálynak, az összes gyerek jól szórakozott, Toma pedig irtó aranyos volt, ahogy izgult vagy nevetett, mikor mi történt 🙂 . Utána még a díszletet is megnéztük, ami nagyon tetszett neki, 

20160429_170841

cicát, sünit és mindenféle állatot fedezett fel rajta 🙂 .

Az előadás után a mi ovink táncházat tartott, Legkisebbünk úgy örült, amikor meglátta a népi ruhába öltözött óvó néniket 🙂 , nemcsak csoport-, de már Kati ovis tudata is van 🙂 … Sajnos a mi óvónőink nem tudtak aznap eljönni, de a szomszéd csoportból a kedvence, Gabi néni ott volt 🙂 (ő az, akihez át akart menni a csoportba még télen Toma, azóta azért erről már letett 🙂 , de nagyon szereti őt). Mondanom sem kell Gabi néni is messziről integetett, hogy álljon be a táncházba, de Tomát sem kellett visszafogni, menni akart nagyon, így én meg inkább csak fotóztam addig 🙂 :

20160429_171332

20160429_171604

20160429_171959

Tánc és taps közben az a nézés 🙂 …

20160429_172041

Sok ismerőssel nem találkoztunk, mert minden csoportból csak egy szülő mehetett a rendezvényre, de azért sikerült összefutnom még a tavalyi, az ovik egyesítése ellen felszólaló csoportból az egyik anyukával, vele sokat beszélgettünk, Toma meg táncolt 🙂 . Nagy meglepetésemre a kis fő finnyásunk, még egy zsíros kenyeret is elfogyasztott, de aztán mivel a kézműveskedés annyira nem vonzotta ilyen tömeges keretek között, lassan szedelőzködtünk. A kabátoknál a vicces falat ki kellett próbálni 🙂 :

20160429_173956

20160429_174017

Aztán itthon alig jutottunk be átöltözni a házba, ugyanis a Családfő és Máté kint pecázott az öblünknél, persze Toma is csatlakozott:

20160429_191907

Fogtak halat is, nem is keveset, még Jutka néniéknek is adtunk belőle kettőt. A levett szákkal vittük el hozzájuk Tomával, annyira örültek neki, mi meg kaptunk cseréébe elültetni való citromfüvet, tárkonyt, oregánót még snidlinget is, aztán még egy tepsi sütit is felajánlottak, hogy sütnek cserébe. Ez utóbbira én kifejezetten tiltakoztam, hiszen nem lenne más sorsuk a halaknak, mint visszaengednék őket a vízbe, de a fiú sereg lehurrogott, hogy jöjjenek csak azok a sütik 🙂 … (Múlt héten Zsuzsa, most meg Jutka néni ígérte meg, hogy sütit süt nekünk, lassan semmi dolgom ilyen téren 🙂 …)

Már sötét este volt, amire beimádkoztam Tomát a partról, fáradt is volt már nagyon természetesen, mindent gyorsan lezavartunk, addigra a család másik fele is beért. Szinte az ágy felé menet elaludt a kis Drágám, de Mátét sem kellett ringatni 🙂 . Viszont ma akármilyen szép napsütés is van, megpróbálom visszafogni a fiúkat, de legalábbis Tomát, ugyanis kifejezetten úgy éreztem éjjel is meg délelőtt is, hogy ami tegnap még csak sejtelem volt, ma már valóságos: náthásnak tűnik Legkisebbünk és köhög is, úgyhogy jobb lesz egy picit tényleg pihenni.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!