Máté-ügyek

Annyi minden van, amit írni szeretnék róla, de lehet, hogy csak a törtrésze jut eszembe… Most érzem azt vele kapcsolatban, hogy nagy változások küszöbén állunk: kamaszodik fénysebességgel 🙂 … Azért annyira nem biztos, hogy jó móka ez és az is lehet, hogy elhamarkodottan gondoltam azt, hogy ő nem lesz nehéz kamasz 🙂 . Jó, nincsenek olyan nagy horderejű történések, de vannak bizonyos jelek, amik azért elgondolkodtattak. Az biztos, hogy a szünet kezdete óta intenzív kamasz tanfolyam zajlik nála 🙂 , nem tudom miért pont most van ez (persze eddig is volt ez meg az, de most mondom intenzív kurzus zajlik), lehet, hogy most lett ideje rá, eddig a suli és edzés kettősbe nem volt rá érkezése 🙂 .

A lényeg, hogy ellentmond, kritizál, lázad (még leírni is furcsa 🙂 ), egyszerű dolgokban, például a legutolsó az volt, hogy a kertben pótoltam a kikopott (vagy inkább kifocizott 🙂 ) füvet, az egyik focikaput szerettem volna, ha egy ideig nem használják (nem sokáig) és ez teljes ellentmondásig fajult, Máté közölte, hogy márpedig ő akkor is focizni fog ott… Húúú, lett egy kis mosolyszünet vagy két napig köztünk és nyilván nem a fű miatt, hanem ez az egész reagálása meglepett. Nem voltam éppen vicces kedvemben vagy cserbenhagyott a humorérzékem (mert ez nem mindegy, egy másik dolognál, pont a humorérzék ütötte el az egészet)  vagy csak szimplán megijedtem, hogy mi lesz itt később, amikor arról vitázunk majd, hogy 11-re vagy éjfélre kell hazaérni, meg egyáltalán hazaérni időben…

Másnap próbáltam megbeszélni a dolgokat, ebédnél akartam a lelkére hatni, de mintha tényleg a falnak beszéltem volna, lepergett minden. Aztán az érdekes az volt, hogy felvonult a szobájába (mert most ez is van már, ez az elvonulósdi) és nem telt bele negyed óra lejött, hogy ne haragudjak, nem akart megbántani, meg nem úgy gondolta ezt az egészet… Annyira örültem neki, közben, amikor még durcizott nagyon sajnáltam ráadásul, mert valahogy láttam, hogy nem tud kijönni a hirtelen nőtt tüskéi mögül. Visszatért a régi Máté, olyan volt mintha kicserélték volna 🙂 , tényleg olyan könyvszaga volt az egésznek, mint amikor olvasunk a kamaszkorról 🙂 csak éppen most élő egyenesben zajlottak a történések 🙂 … Azóta nincsenek ilyen nagy viharok, mondjuk szerintem szerepe volt ebben a tanév végi kifáradásnak is, de azért egy napon belül többször is hangulatváltás van, tiszta hullámvasút az egész 🙂 … Hááát, nem tudom, lehet, hogy nehezebb lesz ez a kamaszos “pár év”, mint amire számítottam 🙂 …

Egyébként meg nem is erről akartam írni, hanem az iskoláról, edzésről és az új hobbijáról (ami nem is biztos, hogy hobbi és nem is új már), csak valahogy ez az egész kamaszosdi kibugyogott belőlem 🙂 . A suli annak ellenére, hogy idén nem volt olyan komolyan véve szerintem nagyon jól alakult. Annak meg külön örülök, hogy meg tudta azt tenni Máté, hogy leadott egy picit a maximalizmusból és nem sajnálja, hogy nem kitűnő (most először iskolás évei alatt 🙂 ). Jó, hát nyilván még ez a bizi is szuper jó, legalábbis szerintem, földrajzból és természetismeretből lesz négyese, a többi ötös. Májusban még fogadóórán is voltam valamikor, különösebb okom nem volt rá, csak úgy éreztem, hogy illene megmutatni magam, mert a felső teljesen más, mint az alsó, ott szinte napi kapcsolatban voltam a tanító nénikkel, itt meg a sok tanár, meg az, hogy egyedül közlekedik Máté, már alkalmat sem ad valahogy a szoros kapcsolatra, csak Judit nénivel az ofővel. Na, szóval akkor ott a fogadón olyan hálás voltam Máténak, mert megéreztem valamit abból, hogy annak ellenére, hogy mi egy nagyon jó osztály vagyunk tanulmányi átlagban is, azért szorongtak sokan ott a tanárokkal való találkozásnál. Volt, aki listát írt, hogy kihez kell menni és miket kell megbeszélni, volt aki a hármasért, kettesért hajtott, ehhez képest már furán éreztem magam, mert amikor kérdezték, hogy én miért jöttem, mondtam, hogy csak udvariassági látogatáson vagyok tulajdonképpen 🙂 … Szóval el vagyok kényeztetve azt hiszem, fura volt látni, hogy tényleg más is lehet a tanév, mint ami nekünk a megszokott…

Amit viszont a tanulás mellett kapott a második félévben az a legjobb, megtalálta az edzést, ami jó neki, fut hetente kétszer vagy háromszor az öttusa keretében, a tesi tanárnője tartja az edzést és sok ismerősével, barátjával jár közösen, szereti, annyira, hogy most nyáron még önállóan is fut reggelente (példát kéne vennem róla, mert én most leálltam), pedig augusztus kivételével egész nyáron lesz edzés. Egyébként kiválasztották még ősszel a suliban kajak-kenu edzésre, az iskolába mennek mindig valamilyen sportot népszerűsíteni és ő volt az egyik legjobb benne (szimulátoron kellett dolgozni), Pesterzsébetre várták volna szeretettel, de ha megy, akkor inkább a csepelibe megy majd, mert az nagyon közel van hozzánk, ők azok, akik itt szoktak evezgetni a kertünk alatt, kis túlzással a háló ablakából integethetnénk neki 🙂 . Ez csak azért volt érdekes, mert pont előtte pár héttel beszélgettem vele arról, hogy szerintem az nagyon bejönne neki, mint sport… Amikor május elején sárkányhajóztak, akkor is megdicsérte őt a velük lévő edző, hogy nagyon jól ment neki az evezés, szóval van hozzá érzéke, ennek ellenére, most azért még a futásnál marad egy ideig, mert ezt most annyira szereti!

A végére hagytam tulajdonképpen a lényeget, azt, hogy lett egy új hobbija (?), vagy inkább több annál… Ugyanis eddig Máté nem igazán tudta, hogy mi szeretne lenni, ha majd nagy lesz, de ez most már jó ideje megváltozott. Persze nyilván nem biztos, hogy ez így marad, de az elég biztató, hogy ősz óta mondogatja és tesz is érte, hogy ő sportkommentátor legyen! Mit mondjak, én is ezt látom hozzá jelenleg a legközelebb állónak, annyira, hogy jó másfél-két éve írtam is erről itt, hogy valami ilyesmit tudnék neki elképzelni, ugyanis csüng mindenfajta sportközvetítésen, legyen az vízilabda, forma-1, kosárlabda, de a legjobban a focit szereti. Kedvenc csapata a Bayern München (hazaiak közül a Fradi), de a Bayern nagy szerelem, mindent megnéz és tud velük kapcsolatban, így aztán még ősszel megcsinálta a FB-on a Bayern München Magyar Oldalt 🙂 ! Hát, nem semmi, az biztos, már csak azért sem, mert van pár az ilyen oldalakból, de kitartó munkával pár hónap alatt a harmadik legnépszerűbb lett a face-en (a magyar hivatalos oldal és egy másik komolyabb előzi meg), 2000 követővel, hírek, érdekességek, játékok mennek rajta.

Év végéig egyedül csinálta az egészet, és komplett kis újságírói munkát végzett, csak úgy ösztönből. Talán január tájékán pedig kifejezetten nagy dolognak tartom, hogy saját maga felismerte, ha másokat is bevon a munkába, akkor sokkal nézettebb, pörgősebb, jobb lesz az oldal! Így aztán szerkesztőket vett fel (!), meghirdette és kiválasztott rá embereket, azt külön becsülöm benne, hogy például olyan szempontok is számítottak a válogatásnál, hogy kinek milyen a helyesírása! A legviccesebb az egészben, hogy a főként fiatalok 16-18 éves szerkesztők között van egy felnőtt is, ráadásul az ismerősünk 🙂 , aki nem tudta sokáig, hogy ki rejtőzik az oldal mögött, csak amikor visszaírt neki Máté. hogy természetesen őt minden nélkül felveszi 🙂 , akkor esett le neki, hogy ki is a munkáltató 🙂 … Azért az sem semmi, hogy mindenki közül ő ott a legfiatalabb a 12 évével, aki kitalálta, összefogja és irányítja az egészet! Azóta sokat fejlődtek – hiszen tényleg nem tudott Máté mindig jelen lenni, főleg ugye iskolaidőben – változatosabb, színesebb minden, igaz pont jókor írom ezt, amikor alig mennek hírek rajta, hiszen vége a bajnokságnak és nyári szünet van, de ősztől újraindul minden persze. Én meg csak ámulok és bámulok, büszke vagyok, hogy van ilyen is a 13 év küszöbén, én ennyi idősen biztos nem csináltam volna ilyesmit, főleg nem ilyen sikeresen!

Hát, ilyen tartalmas volt ez a tanév, sok minden volt, amit a tanulás mellett jól csinált Máté és megtalálta benne magát. Ilyen a Bayern oldal, a futóedzés, mindkettő sok időt igényelt, közben benne volt minden iskolai, osztály és barátos buliban is, amiben csak lehetett 🙂 , úgy érzem kiteljesedett, a kamaszkor meg csak elmúlik valamikor 🙂 …