A hétvége vasárnapja Tomának és nekem itthon telt – Máté Veszprémben, a Családfőnk félig-meddig munkaügyben pecázott – amin változtathattunk volna, ha nagyon akarunk (mondjuk barátos valamit szervezünk), de nem akartunk… Egy ideje egyébként sem vagyok valami jó abban, hogy nagy hőségben programozzak, hacsak nem valami vízpart a cél 🙂 , de erre az itthoni medencénk is rásegít. Annál inkább, mivel Tománál fő kedvenc lett az itthoni fürdés, már két hónapja is ugyanazt mondta, mint most is, ha megkérdezzük mit szeretnél legjobban csinálni a nyáron, a válasz egy szó: medencézni 🙂 …Az idei nyár slágere nála azt hiszem ez lesz és ezt annyira komolyan is veszi, hogy hétfőn a szakadó eső után is simán kivonult volna és engem is belerángatott volna egy kis fürdésbe 🙂 , alig lehetett meggyőzni, hogy ez most nem az az idő 🙂 ….
Vasárnap viszont alig csináltunk valamit (na jó, azért főztem, meg játszottunk, olvastunk), délutánra lett jó meleg a víz (reggel még esett nálunk), így kivonultunk fürdeni. Azt gondoltam, hogy sokáig lubickolunk majd, de a közel 3 órás fürdőzés még engem is meglepett a végén 🙂 . Végig vízipuskáztunk, cápásat, kergetőset, elkapósat és matracra vetődőset játszottunk a vízben 🙂 , és nem vettem én sem észre, hogy elszaladt az idő… Utána volt fagyizás, viszont fürdéssel-vacsival korán végeztünk, mivel vártuk a magyar meccset. Addigra Apuci is hazaért, mondjuk már az elején éreztük, hogy ez nem lesz meg, de szerintem ezért senki nem neheztel, mert amit eddig végigcsinált ez a csapat, az is csodaszép volt, messze az elvárton túl, az élmény pedig amit adtak, hát az felejthetetlen…
Egyébként meg most, hogy szünet van és Máté sincs itthon, Legkisebbünk “kiélvezi” az egykeség örömeit (bár egy nap hússzor elmondja, hogy hiányzik a tesója…) és azóta még az eddiginél is többet játszunk: már a nap is úgy indul, hogy olvasunk (az ő kérésére) nem is keveset, aztán rengeteg sok kártyapartit lezavarunk különböző kártyákkal, meg matricás és foglalkoztató füzetezünk (szintén Toma kérésre 🙂 …) és bár néha a házimunka bánja, most nem panaszkodhatok, ugyanis az előbbinek némileg ellentmondva az itthoni, elmaradt dolgaimmal is egész jól haladtam…