Próbáltunk nem foglalkozni az ömlő esővel a hétvégén és ez azt hiszem sikerült is, bár néha azért pislogtunk párat a szeles, vizes látványtól és én meg kell hogy mondjam, arra vetemedtem szombat este, hogy befűtöttem (van ez így nálam) 🙂 , de a napjainkon és kedvünkön nem fogott ki ez a randa idő 🙂 . A szombat az olyan mindenfélésre sikerült, délelőtt az összes fiú elvonult a fodrászhoz, aztán ebéd után meg valahogy nem tudtam eldönteni, hogy csak simán pihenjünk és legyünk a világba vagy fogjak neki néhány olyan dologhoz, amit régóta tervezek. Így aztán lett mindkettő, filmet és strandkézit néztünk, Tomával vonatoztam a még mindig álló fa síneken a játszószobában és legóból építettünk hozzá házat is, később pedig elkezdtem a nagy mumust, magát a játszószobát rendbe tenni 🙂 , amivel sokáig azért nem jutottam, de ez sajnos nem is egy napos munka, és legalább nekiálltam 🙂 !
Este Fradi meccsre ment Máté és a Családfő, aminek volt egy külön, szép kis története. Az utcánkban lakó idős Feri bácsi, aki csak tavasztól ősz végéig lakik itt a kinti házában a feleségével, két hete 85 éves lett. Máté vele szokott helyi meccsekre járni régebben, mert ő is nagy focirajongó, kedvence pedig a Fradi. Így készültek neki egy kis meglepetéssel, még pénteken, amikor a Margitszigetről jöttünk haza, vártak minket a feleségével, mert estére meg volt beszélve, hogy átmegyünk hozzájuk köszöntésre. Így is lett, bár ők semmire sem számítottak de a kis pálinkázás mellett (még Máté is megkóstolta, belekortyolt egyet, amin azért hüledeztem párat 🙂 ), akkor adták át a fiúk a meglepetés ajándékot, a másnapi Fradi meccsre szóló jegyet, amit Apa szerzett Feri bácsinak. Hát mit mondjak, én tényleg csak a nézője voltam az eseményeknek, de az örömét látni nagyon megható volt, nem győzte hangsúlyozni, hogy milyen szerencsés, hogy ilyen jó emberekkel van körülvéve 🙂 …
Mivel Apának sem ártott megjelenni az eseményen, Máté meg ki nem hagyta volna, természetesen hármasban mentek este és nagyon jól érezték magukat, mondanom sem kell 🙂 ! Feri bácsi végig azt emlegette, hogy mekkora örömet szereztek neki ezzel, mert nagyon régen volt olyan, hogy ő kijutott egy ilyen mérkőzésre 🙂 . Mi addig Tomával persze itthon maradtunk és az esti szokásos szeánszunkon kívül semmi különösebbet nem csináltunk, maximum annyit, hogy jóval több mesét olvastunk lefekvés előtt, mint egyébként 🙂 .
Vasárnap az Angliából hazaérkezett barátainkat vártuk “vendégségbe” hozzánk, azért idézőjelesen, mert ők nem azok a tipikus vendégek, közelebb állnak ennél hozzánk, de nagyon rég volt olyan, hogy ilyesmi megesett velünk, így olyan vendégesen vártuk őket 🙂 . Kókuszos-csokis sütit sütöttem és bekészítettem egy nagy adag lángos tésztát. Volt nagy hejehuja vigalom, mindenki felvette a fonalat egyből, persze az öt fiú elvonult már az érkezésnél, mi meg beszélgethettünk, közben lángost sütöttem, ettünk, ittunk, mulattunk. Estébe nyúlóan maradtak, Beni persze itt ragadt nálunk, már úgyis mindegyik fiú hiányolta itthon és már ő is nagyon akart jönni, a másfél napos kényszerszünet után 🙂 .
Most ébredeznek a nagyok, mivel jó sokáig voltak fent éjszaka, már pedzegettem nekik, hogy ez azért kimerítő lesz így egész nyáron át, de nem volt kedvem elvenni az örömüket tegnap. Jó kis hétvége volt, most meg már a nap is ragyog, örülök ennek a nyárnak 🙂 !
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: