Szerencsére nem nagyobb baj, de egy kis megfázás utolérte Tomát. Tegnap este kezdődött nála a dolog, éjszaka is többször felébredt, nem tudott aludni sokszor a hátracsurgó vacaktól, na meg orrot is kellett fújni. Mondjuk más nincs, úgyhogy ezzel kiegyezek, bár ovis hírek szerint a hányós vírus megint felütötte a fejét a szomszéd csoportokban, úgyhogy nem is baj, hogy itthon maradtunk egy picit.
Bár az is igaz, hogy holnap nem mentünk volna oviba, ugyanis nevelés nélküli nap lesz a péntek és nem is örülök most ennek a kórságnak (meg hát mikor örülnék, ugye 🙂 ), mert holnapra az ovis kis barátnőjével, Nórikáékkal terveztük, hogy elvisszük a csipet csapatot valamerre, mindenféle fedett ötletes helyek felmerültek, de ebből már nem lesz sajnos semmi. Szombatra pedig örülnék, ha jelentős javulás állna be Legkisebbünknél, ugyanis most lesz az ugyancsak ovis kis barátjának a szülinapja, amit két hete ugye elhalasztottak, amikor az ünnepelt és a csoport nagy része kidőlt a hányós vírustól.
Úgyhogy ma amolyan beteges nap volt itthon, nem is a jobb fajtából, sokat nem haladtam semmivel persze, mert főleg játszadoztunk, egy jó kis gyümölcsös memorival és kirakóval, ami már jó ideje pihent a polcon. Volt még olyan kósza ötletem, hogy na majd ma kreatívkodunk legalább, ha már így alakult minden, meg az idő is reménytelen 🙂 , de sajnos Tomám olyan kis fáradt volt és nyűgös, hogy ezt a tervemet inkább meseolvasásra cseréltem 🙂 .
Egyébként meg újra nagyon elszaladt ez a hét, hihetetlen és nagyon jó, hogy már holnap péntek lesz. Nem tudom mi van mostanában, de annyira rohan minden nap és általában mindig van több minden is délután, és megint nem értem el ide sem, sajnos. A legsűrűbb a hétfő és a szerda volt – kedden csak ingázni kellett 🙂 – ugyanis a hét első napján már azzal nyitottunk, hogy az oviba a fényképezés úgy elhúzódott, hogy amikor egy óra körül mentem Tomáért, a szokásos ebéd utáni időben, akkor még vártam majdnem egy órát rá, ugyanis ennyire eltolódott a fotózás…
Ami önmagában még nem lett volna nagy dolog, csak pont aznap kezdődött neki egy aranyos kis komplex fejlesztő torna délután az oviban, amit Julcsi néni tart egyébként a gyerekeknek, negyed négyre kell visszamenni. Úgyhogy gyorsan ebédeltünk, elmentünk Mátéért, hogy őt is hazaszállítsuk, mert ő meg angolra ment a 7 órája és az ebéd után. Mi ezalatt már robogtunk az oviba. Viszont az óra nagyon tetszett Tomának, tele van zenés mozgással és mindenféle játékkal, azt mondta itthon, hogy minden nap menne, így ezután hétfőnként oda járunk 🙂 .
Tegnap meg megint csak rohanás volt az egész délután, először Mátéval mentünk a természetgyógyászhoz, nem írok semmit, mert nem akarom elkiabálni, de eddig jól állunk 🙂 , jövő héten már utoljára megyünk hozzá. Utána pedig épphogy hazajöttünk, ebédet adtam Legnagyobbunknak és rohantam vissza az oviba, ugyanis reggel derült ki, hogy SZMK szülői lesz, csak az én mail címem nem volt meg, elkeveredett vagy mi és engem nem értesítettek előre, csak reggel szóltak, hogy sürgős, mindenképpen menjek, mert elnököt kell választani…
Na, akkor este lefáradtam kicsit és nem is nagyon értettem egy idő után, hogy mit keresek én ott és egyáltalán minek vállaltam el ezt az egészet, mert az hagyján, hogy elnököt, elnökhelyettest, meg írnokot kellett választani, de arról is dönteni kellett, hogy a havonta szokásosan meglévő ovis programok pénzét (bábszínház, koncert, stb) ezentúl nem szedheti az óvoda és nekünk SZMK-soknak kellene megoldani a pénzbeszedést. Ezt szeretné azért mindenki elkerülni, de ez valami felsőbb utasítás és most még odázzuk a dolgot, és az újonnan megválasztott elnökünk majd a hónap végén a magas szintű értekezleten próbál ebben valamit elérni, áááá, szóval egy vicc az egész… Este 7 után értem haza és valahogy tényleg nagyon elment a kedvem ettől az egésztől (amiket meg hallottam ott a többiektől, még inkább), mert az rendben, hogy a csoport dolgai Tomán keresztül kapcsolódnak hozzám és fontosak, de ezek a marhaságok nagyon távol állnak tőlem, szóval ha lehetne, most átadnám az egészet valaki másnak, de persze jelentkező az egy sincs (nem értem miért 🙂 )…
Na, hát szóval ilyenek mennek felénk, és ha már itt tartunk, kérem vissza a nyarat 🙂 !
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: