Visszagondolva, már nem is tudom, hogy milyen régóta farigcsáljuk minden évben a tököket 🙂 , de kb. 10 éve már van, még Máté ovis korában kezdődött a dolog 🙂 . Akkor még egyet faragtunk ki, 4 éve kettőt biztosan. Azért biztosan, mert többre is lenne igény, főleg Legkisebbünknél, meg ötlet is lenne hozzá, de általában ennyinél azért megállunk, bár egyszer három is kikerült a bicskánk közül 🙂 .
Most két részletben készültek el a tökfejek, beosztottuk, valamikor még a múlt hét közepén Toma nálam segédkezett, kikaparta a magokat, mint általában a tökből és nagyon szerette volna megszerezni a kést is, hogy ő is faraghasson, de ez, azért még várat magára 🙂 :
Sokáig a lakásban virított, főleg esténként, de borús időben is meggyújtottuk, amíg nem kezdett kissé büdösödni 🙂 :
Tegnap aztán Apucinál segédkezett Toma, megrajzolta a fejet, ami csak enyhe változtatásra szorult, nagyított egy picit a szemeken a Családfő, de pont olyan téglalapokat vágott, mint amilyet az alkotó álmodott meg, ami köztünk szólva kicsit Transzformeresre sikeredett, ilyen a “kultúrák” keveredése 🙂 ,
a kés ezúttal is nagy kedvenc lett volna, de most is be kellett érnie Legkisebbünknek annyival Apuci útmutatása szerint, hogy a tompa műanyag gyerek kés végével, belökdösi a kifaragott szemeket és orrot a tök belsejébe 🙂 :
Botor módon erről a tökről kifaragva elfelejtettem képet készíteni, úgyhogy már csak a végleges helyén fotóztam le:
És így világítanak nekünk kettecskén a tökfejeink a kapunál 🙂 :
