Beleszerettem Kicsinénibe és Kicsibácsiba 🙂 … Tegnap vettem ki Tomának a mesekönyvet a könyvtárból és ahogy belelapoztam, hogy milyen lehet, egyszerűen beszippantott, majdnem elolvastam egyszerre az egészet, még jó, hogy két kötete van 🙂 … Annyira aranyosan, kedvesen vicces kis történetek vannak benne, hogy azt tényleg csak olvasva lehet megismerni! Mondjuk az ajánlóban is az van, hogy néniknek és bácsiknak is való 5-99 éves korig, szóval ez rendben van, már csak abban bízom, hogy Tomának is tetszeni fog a dolog, mert nem igazán ez az ízlése szerintem, jobban szereti az izgalmasabb történeteket, mindenesetre én találtam egy jó mesekönyvet magamnak 🙂 .
Az este szenzációja az volt, hogy Legkisebbünk elaludt inhalálás közben 🙂 … Mostanában mindent önállóan kell, hogy csináljon, oda sem nézhetünk sokszor, mert ránk szól (szíve szerint megfőzne magának 🙂 ). Tőle valamivel arrébb én éppen a fentebb említett könyvet olvasgattam, amíg vártam rá, de egyszer csak arra a jó kis szörcsögő hangra figyeltem fel, amikor már nincs semmi Salvus víz a tartályban, jó hosszasan ment a csörrögés és ahogy odapillantottam, Toma feje félrebillenve, keze lecsúszva pihent a mellkasán, benne az inhaláló kagyló 🙂 … Annyira meglepő és mulatságos volt 🙂 , még azért megmutattam a többieknek és gyorsan felkísértem aludni a szobájába.
Ma mesteremberes nap lesz nálunk, jönnek a darázsirtók, a szomszéddal összeálltunk és megrendeltük közösen az irtást, mert rengeteg darazsunk van minden nyáron. Fokozatosan rosszabbodik a helyzet mindig, augusztusra már annyi van, hogy hessegetni kell őket, nem tudjuk miért, de nemcsak nálunk probléma ez, itt a környéken máshol is. Most azért bízunk benne, hogy ha nem is tűnnek el, jóval kevesebben lesznek. Délután meg jön a redőnyös, mert megint fent ragadt Máté szobájában a roló, mindig csak nála van ez, nem is ő szokta fent ragasztani, hanem vagy a Családfő vagy én, de pár havonta megesik újra a dolog…
Egyébként meg annyira jó, hogy péntek van, bár ezen a hétvégén nagytakarítanom kéne, meg segíteni Máténak a föci tételek befejezésében, meg cipőt venni a fiúknak, valahogy semmi programos dologra nem futja majd az időnkből érzéseim szerint és az sem biztos, hogy az előbb felsoroltak bármelyikének pont kerül a végére (mondjuk a tételeknek igen, mert hétfőn le kell adni), de azért változatlan, gyermeki örömmel tudjuk a péntekeket fogadni, minden egyes héten 🙂 …
Remélem a könyvet megtaláltad 🙂 ! A vizsgákat pedig szívünk szerint kihagynánk, bár felkészítési célzattal vezette be a suli, hogy legyen ilyen tapasztalatuk a felvételi előtt, csak az a baj, hogy túl munkás a dolog és ők meg eléggé komolyan veszik a számonkérést, én őszintén azt hittem, hogy nem megy majd annyira vérre a dolog, de tévedtem sajnos…
NA mindjárt rákeresek a könyvre, ez a vizsga dolog pedig rémes! szegény gyerekek!
Remélem még nem későn válaszolok 🙂 a könyv az Dániel Andrástól a Kicsibácsi és Kicsinéni, ez a címe is és nagyon aranyos, tényleg. A redőnyünk úgy ragad be, hogy van, amikor szálakat is kell benne cserélni, nem a gurtni a baj sajnos, az jobb lenne 🙂 . A föci tételektől kivagyunk, 18-at kell megírni hatos bontásba, és év végén vizsgáznak belőle. Ez a vizsga dolog hetediktől van, félévkor nyelvtanból, irodalomból és matekból, most év végén ezek mellett még föciből is vizsgáznak, kicsit ki is vagyunk tőle, pedig az előzőek négyesre, ötösre sikerültek Máténak, de azért ez egy nehéz dolog, főleg ennyi idősen…
Mi a címe a könyvnek? Hozhatná a nyuszi, ha Flórának is bejönne! A redőny nálunk is a gyerekeknél szokott “beragadni”, de Gyuszi szerencsére megtudja csinálni, általában megcsavaradoka gurtni.
És milyen föci tételei vannak Máténak? Év végén vizsgáznak, vagy miért?