Fejlemények

Máténak begyulladt a füle és ez már diagnosztizálva van. Tegnap reggel nem ment suliba, helyette Tomát elvittük oviba, utána meg egyből elmentünk a fülészetre, ahol csodák csodájára 10 perc alatt bejutottunk (általában 1,5 óra a várakozási idő). Mandula és fülgyulladás az ítélet, antibigyót is kapott és a doktornő nem javasolta az utazást, bár hozzátette, hogy jobban lehet a gyógyszertől addig vagy inkább pont olyan hétfő magasságában várható a javulás, de a magas hegyek (meg a jövés-menés, hűvösebb idő és a többi) azért nem kedveznek éppenséggel a fülgyulladásnak… Hát, szerintem sem, úgyhogy barátkozunk a gondolattal, hogy itthon marad Máté, ami egyébként annyira nem törte le valahogy, csak inkább az a része, hogy kimarad a buliból, a közös dolgokból, de valahogy a sok-sok utazás és látnivaló annyira nem vonzotta – mondjuk ez nem lep meg, itthon is mindig ezért olyan nehéz kimozdítani 🙂 és hozzáteszem pár barátja is hasonlóképpen vélekedik, tény, hogy ez az út mivel alapítványi és ezért olcsóbb, rengeteg sok kötelező programmal jár, ami tényleg zsúfolttá teszi az utazást.

Egyébként meg nincs jól, olyan beteg tényleg, álmos, tegnap miután hazajöttünk ledőlt és el is aludt, még a takarításomra sem ébredt föl, ebédre pedig krumplifőzeléket készítettem a kívánsága szerint, mert úgy érezte, hogy az jól esne neki és meg is tudná enni (külön öröm, hogy azt mindkét fiú szereti 🙂 ). Toma aranyos, próbálja vigasztalni, hogy milyen jó lesz, majd jövő héten mennyit tudnak játszani, amikor ő hazatér az oviból (egyelőre nem látom Mátén, hogy ez nagyon inspirálná 🙂 ). Tegnap még fodrászhoz is eljutottam, már legalább két hete lefikszáltam az időpontot és közben azon morfondíroztam, hogy nevetséges, de nagyon sokszor amikor fodrászhoz megyek lesz beteg valaki 🙂 …

Közben Máté csetelt az osztálytársaival és még nekem is belesajdult a szívem, amikor mesélte, hogy szinte mindenki írogat neki, hogy mi van vele és megy-e hétfőn… Tényleg sok barátja van Máténak, jó érzés is ez nagyon, de az egész osztályközösség náluk nagyon szuper, valahogy úgy egyben van a társaság, persze van egy-két gyerek aki picit kilóg, de kiközösítés vagy hasonló nincs náluk. Még azért fenntartom a módosítás lehetőségét az utazásra, de csak módjával, ugyanis az nagyon visszafog, hogy Mátén látom, hogy olyan kis gyenge, meg fájdogál neki itt-ott, hol a füle, hol a torka és attól félek a legjobban, hogy ott ha rosszabbul lesz, akkor sincs megállás vagy csak annyi, hogy ő maradna egyedül a szálláson, mivel kötelezően menni kell a többieknek, hiszen dokumentálni és jegyzőkönyvezni kell mindent, szóval azért az utazásra nem sok esélyt látok…