Hétkezdős

Szaladnak a napok, még úgy is, hogy Máté itthon maradt, azért ez elképesztő néha. Fordulok kettőt és már szerda van, azért ez súlyos 🙂 ! Még maradhat így pár hétig, egész pontosan az iskola végéig ez a tempó, de utána azért jó lenne, ha lassulnánk 🙂 … Egyébként meg most nagyon jól telnek a napok, szuper, hogy nincs suli! Most valahogy jól is telik az idő, mindenféle téren, de főként Mátéval tudom kihasználni valahogy a kettesben töltött időt, szerintem ő is jól érzi magát ebben délelőttönként és én is, és ez azért már hiányzott, na! Én látom a jót nagyon is abban, hogy nem utazott el és szerintem ő is, pedig tényleg nagyon sajnálom, hogy nem ment a többiekkel Erdélybe és kimarad ebből a buliból… 

De már a hétfő is olyan jól kezdődött, azt még nem is írtam, hogy a keresztfiunk hazajött pár napra Angliából, csak ő egyedül, mert a szülinapja volt múlt héten és az itteni barátaival ünnepelt egy picit (ilyenkor meg el sem hiszem, hogy már egy év eltelt azóta, hogy a 18. szülinapját szerveztük nagy titokban 🙂 ). Hétvégén bulizott és rokonlátogatásra is ment vasárnap, hozzánk Máté miatt is inkább hétfőn jött át. Valahogy csak reggel jutott eszembe, hogy valami torta is kéne, ezért délelőtt nekiálltunk répatortát sütni. Azért a többes szám, mert Legnagyobbunk ajánlkozott, hogy ő is szívesen beszállna, ilyen is olyan régen volt, pedig kisebb korában rendszeresen és örömmel segített ilyesmiben, de egy ideje ez kimaradt, gondoltam biztos a kamaszodás is benne van ebben, de ezek szerint nem csak az, hanem az időhiány legfőképp,  mert ugye tanulni, készülni mindig van valamit, kivéve most 🙂 . A lényeg, hogy tök jól elsütögettünk délelőtt, szinte ő csinálta tulajdonképpen az egészet, répát reszelt, kimért, kavart, én csak segédkeztem, és ennyi 🙂 . 

Mondjuk vártuk a redőnyösöket is, akik múltkor egy zárólécet nem raktak fel Máté szobájában és akkor délelőttre ígérték magukat, aztán dél körül rájuk telefonáltam, hogy akkor most mi is van? De elcsúsztak valahol, és mondták, hogy majd telefonálnak, ha látják, mikor tudnának még aznap jönni, de azóta sem hívtak, maratoni lehet az a szerelés 🙂 , majd jól rájuk is telefonálok még délelőtt. A krém mondjuk már csak délután készült el, amikor Szami már itt volt, mert ugye meg kell várni amíg kihűl, de arra meg nem volt idő várni, mert elszaladtam Tomáért az oviba, aztán vettünk gyorsan gyertyát is, hazajöttünk egy picit, utána visszaloholtunk fél négyre megint az oviba, mert hétfőnként ovis torna van, amit imád Legkisebbünk. Utána mentünk Szamiért, áthoztuk hozzánk, sok-sok mindenről beszélgettünk, mert azért már nyár óta erre nem volt így lehetőségünk… Közben kiderült, hogy júliusban megint hazajön az egész család 1 hónapra, úgyhogy lesz itt seje-huja vigalom, főleg Máté és Beni részéről szerintem 🙂 , bár, hogy mi mikor és hova utazunk még a szünetben azt nem tudom, mert Apuci tele van munkával egész nyáron, talán június és augusztus vége jöhet szóba ilyen téren, de majd meglátjuk.

Viszont Toma már olyan ügyes nagyfiú, szóltam neki még délután, hogy majd terelje el Szami figyelmét, és nagyon jól csinálta, fél órára úgy lefoglalta az ünnepeltet, hogy megcsináltam a krémet is, meg elő is készültünk és jól meg is leptük, semmit sem sejtett az egészből 🙂 ! Hát, most ezek mennek nálunk, meg mesélnék még, de inkább elviszem Tomát az oviba, aki most fejezte be a reggelit, mert ezen a héten későn járunk, mivel suliba ugye nem kell vinni Mátét. Legkisebbünk elég jól viseli, hogy ő megy és Legnagyobbunk meg itthon lubickol 🙂 , bár azért néha meginog és én sem vinném szerintem ennyire, ha nem kellene az év végi műsorra gyakorolni, valószínűleg ő is itthon üdülne, de így inkább megyünk, mert nagyon kiesne a próbákból és az neki lenne rossz. Bár, már nagyon várja a pénteket, mert aznapra szabadnapot adtam neki is 🙂 …