Orvostól orvosig

Valami ilyesmi lesz a programunk délelőtt, bár azért nem olyan vészes a helyzet, mint ahogy első olvasatra tűnik 🙂 . Tomával kontrollra megyünk vissza a doktornénihez – és aki remélem megerősít abban, hogy jobban van, esetleg meg is gyógyult Legkisebbünk. Viszont van egy új partnerünk is ebben az orvoshoz, rendelőbe járó kis “hobbinkban”, mégpedig Máté, akinek sikerült lerobbannia a hét utolsó napjára… Szegénykémnek fáj az egész feje, arcüreg gyulladás gyanúsan, úgyhogy vele pedig a fül-orr-gégészetre zarándokolunk el, persze mindkét helyen tesós szolidaritással 🙂 … 

Tulajdonképpen várható volt, hogy Máté sem húzza sokáig betegség nélkül, mert lassan egy hete kerülgeti a dolog, hol jobban volt, hol rosszabbul, de ez a nagy év végi hajtás a vizsgákkal és egyéb nyalánkságokkal megtűzdelve, nem kedvezett a dolognak, az biztos! Ma lemarad a töri év végi dogáról, de mondtam is neki, hogy ez engem pont hidegen hagy (őt azért zavarta a dolog, édes maximalistám 🙂 ), ha ilyen későn írják ezt a dogát, egy ilyen hét után, ami volt nekik, meg úgy érzem, hogy Máté tényleg egész évben hajtott ebből a tantárgyból is, hát most ez van és kész! Vagy megírja pótlólag vagy nem, különben sem ez kéne, hogy befolyásolja a jegyét (és ezt úgy meg is mondanám az illetékeseknek, már szinte várom, hogy valaki felhozza a témát, hogy jól odamondjam a véleményemet, erről az egész vizsgarendszerről és az elmúlt hétről 🙂 ).

Egyként meg nagyon büszke vagyok Legnagyobbunkra és ezt el is mondtam neki, mert ebben az őrültekháza egy hétben szuperül helyt állt! Anélkül, hogy tudnánk minden jegyet, már az óriási, ahogy végig készülte ezt a sok mindent és ha nem jönnének a jobb jegyek, akkor is nagy dolgot csinált. De még ráadásul úgy néz ki, hogy jönnek is! Azt hiszem nagy szerencsénk van Mátéval, mert ebből az utóbbi egy évből azt szűrtem le, hogy ő az a típus, aki nyomás alatt vagy sok teher alatt is jól tud teljesíteni. Nem mindenki van így ezzel, mint tudjuk, az osztályából már van is erre példa a jó tanulóknál is, többek között ezért agyrém ez a sok vizsga… Viszont az eredményei is nagyon jók lettek, a nyelvtan vizsgája ötös lett és nagyon úgy néz ki, hogy az irodalom is az lesz, és a tegnapi matek is jól sikerült neki, már amikor hazajött mondta, hogy így érzi, de mivel beszéltem este az ofővel a betegsége miatt, aki egyben a matek tanárnő is, mondta, hogy jó lett mindhárom dolgozata (most csak írásbeli volt), jegyet ugyan nem mondott, de nagyon dicsérte, úgyhogy rossz nem lehet, az biztos 🙂 … Ezen kívül az angol év végi doga is ötös gyanús, a biológia is jól sikerült, egyedül a kémiát érzi egy kicsit elrontottnak, de abból eddig csak ötösei vannak, úgyhogy csak nem ez az egy jegy befolyásolja a dolgokat tán… Majd kiderül jövő héten, és meglátjuk, hogy mikor megy vagy megy-e még egyáltalán ebben a tanévben suliba Legnagyobbunk – bár ő már mondja, hogy menne, mert ők csinálják a nyolcadikosoknak a ballagási műsort és saját szavai szerint számítanak rá, úgyhogy elképzelhető, hogy ott lesz 🙂 .

A programtervezésről viszont lemondok egy időre, az biztos! Már a mai Tomás kiruccanás sem jött össze, a hétvége pedig egy az egyben borul, ugyanis a sulis családi napra sem tudunk így menni szombaton (ilyen sem volt még, 6 évig mindig ott voltunk, betegség meg szóba sem került eddig ilyen év vége tájban 🙂 ), és a vasárnapi ajándék program is csúszik a fiúknak, de amit hétfőre érlelgettem magamban, az is elszállni látszik egy időre 🙂 … Még az a jó, hogy nyáron minden könnyen pótolható 🙂 …