Olyan szinten szaladnak a napok, hogy megint csak kapkodom a fejemet. Valahogy a hétvége után is csak futottam, szombaton pecázni volt a banda, mi is utánuk mentünk Tomával ide a közeli Katalin tóra, majd rakok fel fényképeket, mert nagyon jól érezték magukat a fiúk és fogtak persze sok halat is 🙂 . Aztán vasárnap már munkásabb napunk volt, kicsit bealgásodott a medencénk, sajnos egy másik tablettát használtunk mint eddig, Apuci szépen kiszedte, de közben meg egy csomó por is belement valahogy az esők miatt szerintem, azt meg Máté takarította ki tök szépen, medence porszívó nélkül (pedig már annyiszor akartunk venni…) egy slaggal, mostanában különben is annyira ügye és jó fej, sok mindenben segít, például a füvet rendszeresen lenyírja. Persze egyből medencéztek is Tomával nagy boldogan 🙂 .
Én meg főztem és felső szintet takarítottam, aztán még a takarítás maradékát hétfőn fejeztem be és újból főztem, mert megérkezett hozzánk Beni, Máté barátja és azóta nagyjából itt lakik nálunk, mint tavaly is 🙂 . Persze a barátaink is vele jöttek Angliából, de velük még csak futólag találkoztunk, egyszer amikor elhozták Benit, másodszor pedig tegnap, amikor mi szaladtunk el hozzájuk valamilyen elmaradt holmiért, akkor legalább beszélgettünk is valamennyit, legalább azt megtudtuk, hogy pontosan mikor mennek haza és mik a programok erre a kevéske 2 hétre, amit itthon töltenek… Így most a következő heteket ez is meghatározza, Máté persze Benivel nagyon boldog, hogy újra együtt vannak, jó őket így látni 🙂 . Mivel Angliában 22 fok az átlagos nyári hőmérséklet, visszahőköltek szinte a trópusi melegtől, amikor hazaértek 🙂 , azóta is amikor csak tehetik bemennek a medencébe, a kedd a sok eső miatt szünnap volt az itthoni strandon, de hétfőn például a vihar kezdetéig bent csücsültek, szegény Beni próbálja kiélvezni ezeket a dolgokat amíg itt van, mert ott tényleg nem lehet…
Eljutottunk Legkisebbünkkel a könyvtárba is, mivel lejártak a könyvek mindenképpen menni kellett hétfőn. A messzebb, de nagyobb helyen voltunk, vettünk ki új dolgokat, volt amit meghosszabbítottunk, pedig most tényleg sokat tudtam olvasni az utóbbi időben. Toma két Verdás könyvet is talált magának, nagyon boldog tőle, meg kivettünk neki egy időjárásos könyvet, nagyon érdeklik a tornádók mostanában, szerinte fél is egy picit tőlük, viszont sok mindent meg akar róluk tudni, állandóan kérdezget, ebben van is benne szó róla, de csak röviden, egy kicsit csalódottan is vette tudomásul, hogy csak annyi az egész. Egyébként lehet, hogy én nem látom jól, de valahogy ezek a tudományos gyerekkönyvek szerintem annyira nem gyerekbarátok, van itthon időjárásos kötetünk, de az nagyobb gyerekeknek való, ezért vettük ezt ki, mert az ovisoknak ajánlják, de szerintem ugyanúgy nehéz nyelvezetű, ha én lennék gyerek elunnám magam rajta, ráadásul alig értenék belőle valamit… Magamnak viszont végre kivettem a Boldogságterv című könyvet, elkezdtem és nagyon jónak tűnik, csak úgy olvastatja magát, bár amióta itt van, alig jut időm olvasgatni 🙂 . Egyébként nem egy depresszióból kirángató könyv, ha jól értem arról szól, hogy hogyan hozzuk ki a legtöbbet az életünkből, hogyan legyünk még boldogabbak, ha meg nem vagyunk azok, akkor meg hogyan lehetnénk mégis boldogok – de ennél nyilván bonyolultabb az ügy azért 🙂 …
Közben úgy megcsípett pár szúnyog valamelyik este, hogy majdnem orvoshoz mentem vele. A szomszéd barátnőm kölcsönkérte a létránkat és amikor este visszahozta és megálltunk trécselni egy picit, agyoncsíptek azok a dögök. Hétfőre úgy bedagadt és piros lett két helyen is estére, hogy csak néztem, még jó, hogy van itthon Fenistil tabletta, azt szedem, úgy néz ki hatott és múlik, de nem valami gyorsan. Tegnap nekiálltam az ablakpucolásnak, gondoltam, ha itt vannak a fiúk, ez könnyebb, mert főzök nekik, meg reggeli-ebéd-vacsorázunk, de közben tudok haladni. Na, ez azért nem teljesen így van, mert mindig van fontos medencézni való, ahová Toma is bemegy, de 10 perc múlva például meggondolja magát, mert fázik (nem csoda az eső előtti szélben), hozzak törölközőt, gyorsan meg is törlöm, hogy ne fázzon, vagy éppen elmegyünk Beni telefon töltőjéért hozzájuk, aztán persze, hogy beszélgetünk és így szépen elfolyik az idő 🙂 … Na, de azért tegnap az ablakok harmada megtisztult, holnap folytatom a pucoválást. Jó löketet adott Toma szülinapja, ami jövő héten lesz, egyelőre családban tartjuk, jön Kati mama lehet, hogy unokatesóm fiával, eljön Apa anyukája is (ritkán jön, de most szeretne), meg ha éppen nem mennek máshová Beniék ők is itt lesznek, szóval nem baj, ha az ablakok is tiszták, úgyis jó ideje húzom a dolgot 🙂 .
Ma meg a Duna Arénába megyünk, úszóversenyt nézni, nagyon szurkolunk majd Cseh Lacinak és persze a többieknek is, mindenki nagyon várja már itthon! Jó, hogy az Aréna nem a Margitszigeten van, talán így van esélyünk rá, hogy nem kifulladva érkezünk a helyszínre 🙂 .