Időm sincs igazából írni, másokat is csak lopva sikerül olvasni ebben a pár napban 🙂 . Hiába az itthoni napjainkat töltjük, valahogy gyorsan szalad az idő. Elöljáróban csak annyit, hogy Toma szülinapja lement és jól sikerült! Most csak családi buli volt, a gyerekek sokat játszottak, fürödtek, társasoztak, szóval igazán nem volt senkinek sem oka panaszra 🙂 , majd persze rakok fel fotókat !
Még kedden elmentünk Mátéval az orvoshoz is a lába miatt, megröntgenezték és szerencsére nincs törés csak rándulás. Kímélni, pihentetni kell, de a Balatontól sincs eltiltva Legnagyobbunk, csak a lényeg, hogy óvatosak legyünk! A kedd is sűrű egy nap volt, nem is kellett kimozdulni sem itthonról, házhoz jött a lényeg 🙂 . Jöttek végre a faanyagért, egy nagyon kedves család Dunavarsányból, háromszor fordultak, de sikerült elvinniük mindent. Közben itt volt Beni, majd miután elment a család, mi is meglátogattuk délután az orvost Mátéval és persze vittük Tomát is. Apuci ment Kati mamáért és Istiért, odajöttek a rendelőhöz, szinte eltalálták mikor végzünk 🙂 . A szülinap egy folyam volt szinte a legnagyobb hőségben, bár itthon kevéssé éreztük, a gyerekek együtt játszottak, délután Éva mama is eljött hozzánk, tortáztunk, ajándékot próbálgattunk, jó volt nagyon! A forróságra nem is tudok mit írni, Toma szülinapja környékén mondjuk szinte mindig ez van, de most azért ez már tényleg az erős kategória, viszont itthon családilag medencézve, majd este vizes fürdőruhában locsolva azért kétségkívül elviselhető a dolog 🙂 …
Ma pedig egy napra lemegyünk a Balatonhoz, Beniék ott vannak pár napig, holnap jönnek haza, meglátogatjuk őket, mert szállásunk az sajnos nincs, de nem is baj, most jobb is az egy napos villámlátogatás 🙂 . Máté örül mindenkinek, de tegnap például megjegyezte, hogy milyen jó, hogy most csak mi, a család vagyunk itthon 🙂 , szóval lehet, hogy ez a bő másfél hét egy kicsit túlzsúfolt volt ilyen szempontból 🙂 …
Ez a nyár eddig tényleg nagyon változatosan és jól telt, mindig volt valami program, nyaralás, kisebb utazás, és már most tudjuk előre a következő hetünket is nagyjából, egészen a következő hétvégéig bezárólag, amikor is már majdnem augusztus közepét írunk, ami számomra azért rendesen ijesztő… Igyekszem nem gondolni rá, hogy a végkifejlet, vagyis az ovi/suli felé menetelünk, de addig is próbáljuk élvezni a szabadságot, láblógatást (amennyire lehetséges 🙂 ), fürdést, cicázást, jövés-menést és még sorolhatnám mi mindent, amit valahogy néha úgy érzem tényleg beraknék legszívesebben egy palackba vagy egy megelevenedő albumba, hogy télen vagy már ősszel elővegyem és átéljük újra, mert olyan jó dolgok ezek!