Vadaspark extrákkal

Itt a közelünkben, Szigethalmon van egy szupi kis vadaspark, ahol már többször jártunk, de most éppen jó másfél éve nem voltunk szerintem. Ezt csak azért írom, mert ezalatt az idő alatt látványos fejlődésnek indult a park, mondjuk szinte mindenről értesültem a FB-on keresztül és már nagyjából tavasz óta terveztem, hogy elmegyünk ide tőlünk egy ugrásnyira, de csak most sikerült, viszont így is csak néztem nagyokat 🙂 !

Éppenséggel ez még szombaton történt, szélsebesen írok úgy látszik 🙂 , és azóta sem állt meg a gépezet, csak éppenséggel valahogy nehezen veszem rá magamat mostanában, hogy írjak is bármiről, pedig esemény az van mindig, na, de majd biztos jobb lesz ez idővel… Szóval szombaton Apa Mátéval egész napos pecára ment valahová Lajosmizsére, ráadásul egy kisebb társasággal, így adva volt, hogy mi nem megyünk, ez azért még mindig nem Toma világa így egy napra, bár az is igaz, hogy most már vészesen közeledik a nap, amikor őt sem lehet már lebeszélni az ilyen alkalmakról szerintem 🙂 … Ezért kettesben programoztunk, bár próbálkoztam volna, hogy legyen társaságunk is, de nem lett és még csak fel sem kellett hívnom senkit, fejből tudtam, hogy senkinek nem jó az a hétvége… Volt aki nyaralt, volt aki a nagyinál volt, vagy felújított és még a nagyinál van, szóval nem részletezem, de nekem ebben a nyárban (meg emlékeim szerint a tavalyiban is) az a legfárasztóbb, hogy összeegyeztessek közös programot bárkivel is…

Na, de visszatérve délelőtt elmentünk lovagolni, most is nagy boldogság ez Tomának, egyébként meg ezt a lovardát azért is szeretem, mert olyan kicsit mint egy szabadidőpark, van játszótér, röpi pálya, étterem, szóval több mint egy lovarda és nagyon szép helyen fekszik, még kis kirándulás is megejthető arrafelé. Toma lovagolt, aztán persze játszóterezett is, meg még végül beültünk az étterembe palacsintát enni, mert már dél körül járt az idő, de ahogy láttam mások sem egyből hazaindultak onnan, a gyerekek szeretnek még ott kicsit elidőzni, lovakat nézni, simogatni és hasonlók, jó hely nagyon!

Aztán elindultunk a hazafelé vezető irányba, de kicsit elkanyarodtunk Szigethalom felé a Vadasparkhoz. Már ahogy megérkeztünk láttuk, hogy valami más, még a bejárat is átalakult, alig mentünk valamennyit már a kerti vasút sínébe botlottunk, meg egy helyes kis tavat láttunk, amit megkerül a vonat 🙂 :

A vonat éppen nem járt arra, de Toma már a látványtól is lelkesebb lett, mint addig volt 🙂 , hát még amikor kicsit gyalogolva meglátta a kisrepülőt, amire fel lehet szállni és a pilótafülkébe beülni, nyomogatni a gombokat és hasonlók 🙂 :

Csak azért tudtunk tovább indulni, mert a fülkében nagyon meleg volt, így ez a tény megkönnyítette azt, hogy nem ragadtunk le ott órákig 🙂 . Szóval nagy nehezen eljutottunk a Vadasparkba, ahol két játszótér is van, egyből az elsőnél megálltunk 🙂 .

Mivel természetesen vettünk négylábú és kétlábú csemegét is, Legkisebbünk mindenkit megetetett, akit csak lehetett, fotók erről, a teljesség igénye nélkül 🙂 :

A vaddisznó kihúzta Tománál a gyufát, ugyanis mindent elhappolt a kicsik elől, rájuk mordult, ha enni akartak abból, amit nekik adtunk, szóval igazi bunkóci volt, Legkisebbünk édes volt, mert jól kiosztotta szóban és nem adott neki semmit sem utána 🙂 …

Aztán elértünk a másik játszótérre, ahol megint elidőztünk jó sokáig, itt a fő kedvenc, a forgó hordó vagy micsoda, amin futni lehet és elég nehéznek is tűnik, Toma nagyon ügyes volt rajta:

Persze felmásztunk a madárlesre is, ami olyan mintha egy kisebb kilátó lenne, együtt és külön is fent voltunk, bár madarat nem nagyon láttunk, de jó sokáig elidőztünk ott:

Az állatsimogató az mindig kihagyhatatlan:

A végére maradt a fő attrakció, a kerti vasút, ami a vadaspark bejáratánál van! Toma nagyon élvezte:

Először együtt mentünk egy kört, aztán volt ott egy kedves szülőpár három gyerekkel és egy kisbabával és amikor leszálltunk, felajánlották a saját jegyüket Tomának és egy másik kisfiúnak, hogy menjenek helyettük nyugodtan 🙂 ! Legkisebbünk kapva kapott az alkalmon, így is arra gondoltam, hogy benevezünk még egy körre, szóval így ez nagyon jól jött, persze hálásak is voltunk érte nagyon! A Vasúttörténeti Parkban is szeretett volna egyedül menni, de ott olyan hosszasan megy a vonat, ráadásul annyi ember van, hogy nem merném elengedni, de itt nincs tömeg, ráadásul csendes erdei környezetben zakatol a mozdony, szóval így nekem sem volt rossz érzés, Toma meg nagyon örült neki!

Toma nagyon boldog volt, hogy egyedül mehetett és, hogy újra vonatozhatott, szóval nagy volt a boldogság! Kifelé menet még beült vezetni egyet a repülőbe,

meg még egy kis uzsonna is lecsúszott ott a gépen:

Délután öt körül értünk az autóhoz, teljesen kifáradtunk mindketten, viszont a vadaspark nagyon szuper szerintem, eddig is visszajártunk, de most még többször megyünk, ráadásul táboros része is van és mellette van az Emese Park is, ami egy középkori falumúzeum, szóval tényleg érdekes és szórakoztató az egész! Hazaérve Toma egyből a fürdőkádba ment, meg korán vacsoráztunk is. Addig hazaértek a pecások is, ők is jó sok halat fogtak, elég jól telt a napjuk is, szóval külön pályán, de mindenkinek nagyon jó kis szombatja volt!