Piliscsévi strandos nap

Tegnap nagyon jó napunk kerekedett, Piliscsévre mentünk a fiúkkal az unokatesómhoz látogatóba. Már ezt is július óta tologatjuk és mivel ezen a héten vége lesz sajnos a szünetnek, még sietve beiktattuk gyorsan ezt a közös napot, mert ez már iskola mellett nem nagyon tudott volna összejönni. Arról nem is szólva, hogy ahol most átmenetileg lakik az unokatesóm, van egy nagy medence is, és azt azért ősszel már nem nagyon lehet kihasználni 🙂 . Mondjuk tegnap nem igazán volt strandidő, úgy is raktam be a strandtáskánkat mindenestül, hogy végül is hazahozzuk, ha nem fürdünk, de azért legyen nálunk.

Jó egy órás autóútra van tőlünk a falu, Apuci persze dolgozott, így hármasban mentünk a fiúkkal. Már az út is felér egy kis kirándulással, gyönyörű környezetben kanyarog  a Pilis felé, nagyon szép még a kocsiból is 🙂 ! Heten jöttünk össze végül, Kriszti uncsitesóm a kislányával, egy közös barátunk a fiú unokájával és mi a fiúkkal. Minden gyerek elég más korcsoport volt, Máté volt a rangidős, de a kisebbek valahogy így is megtalálták a hangot, estére egész jól eljátszottak együtt 🙂 .

Mi egy kis közös ebéddel készültünk, volt aki húst panírozott, volt aki kisütötte én meg a krumplit hámoztam és vágtam fel. Előtte azért még egy éhségcsillapító pizzát is rendeltünk, aztán benne jártunk a délutánban, amire ebédeltünk úgy rendesen, de addig is nagyon jól éreztük magunkat. Szóval mi főztünk, beszélgettünk, addig a gyerekek jól elvoltak, Máté már inkább velünk, Toma meg pesztrálta a két vizsla kutyát, etette őket, szaladgált velük, mindannyian jól jöttek egymásnak.

Ebéd után aztán elvonultunk a medencéhez és fürödtünk jó sokáig, pedig azt hittem, hogy tényleg nem kerülnek elő a fürdőruhák, de ott elég jó idő volt és valahogy azon a medencés részen elég meleg is lett, a víz is egész jó volt, szóval élveztük együttesen az egészet 🙂 ! Én nem vagyok az a kifejezetten kutyával együtt fürdő típus, de ott még az is természetes volt valahogy 🙂 …

Hát persze legfőképp a gyerekek élveztek minden percet, Toma például a medence széléről ugrálgatott, mondjuk karúszóval, de nagyon szuper volt tényleg! Egyébként a strand mizériámra rájöttem, hogy gyógyír lehetne egy ilyen épített medence 🙂 , mert kánikulában még a szeretett szabad vizeknél is milyen sokan vannak, oda sem vágyom néha 🙂 , már csak a kertünket kéne megnagyobbítani 🙂 , mert elköltözni biztos nem akarnánk 🙂 …

Na, de komolyabban tényleg még napozni is sikerült egy picit a pihenőszékekben, a fiúk és a többiek is teljesen felpezsdültek a víztől! Aztán jó késő délután csak elhagytuk a medence környékét, kávéztunk egy jót meg sütiztünk, dinnyéztünk és persze rengeteget beszélgettünk. Addig a kisebbek már Kinecteztek, a végén úgy kellett Tomát kirimánkodni onnan, hogy végre induljunk hazafelé 🙂 . Hát, már olyan este 8 körül indultunk vissza, kicsit sajnáltam, hogy nem gondolkoztunk ott alvásban, mert akkor azért hajlottunk volna rá, ha bármit is viszünk magunkkal. Eléggé este volt már sötétedett és azért ott a kanyargós erdei utakon kicsit vadregényes volt a visszaút, de a szürkületben holdvilágosra sikeredett egy picit az utazás és nagyon szépre, az igazi sötétség már az autópályán ért minket 🙂 . A Családfő szegény meg sokszor telefonálgatott nekünk, hogy merre járunk és korábban azért sürgetgetett, hogy induljunk már mielőtt vaksötét lesz, amikor meg úton voltunk, akkor meg az iránt érdeklődött, hogy milyenek az útviszonyok 🙂 , hát hiába na, mindig annak rosszabb, aki otthon vár…

Még kirándulni akartunk egy picit a ház mellett kezdődő erdőben, de valószínűleg sokat képzeltünk bele abba a napba, mert a fürdés mellett már sok mindenre nem volt időnk, de nem baj, hagytunk valamit a következő alkalomra is 🙂 . Nagyon jól éreztük magunkat, szuper kis nap volt 🙂 !