Az első meglepi mindenképpen az volt, hogy az egy hónappal ezelőtt, Máté kedvenc csapatától a Bayern München oldaláról megrendelt edzőcipő nem érkezett meg Legnagyobbunk névnapjára…. Szerencsére nem fájlalta, mondjuk vele választottuk ki mielőtt megrendeltük — naná, ilyen dolgokban nem vagyunk már olyan bátrak, mint eddig 🙂 – annyival elintézte az ügyet, hogy a lényeg, hogy egyszer megérkezzen 🙂 (előrelátó gyerek 🙂 ).
A második megdöbbenés akkor ért minket, amikor az üzletben vásárolt, ámde Németországból érkezett, felbontatlan csomagolású szintén Bayern-es tolltartót felnyitva Máté, egy teljesen berendezett valamit talált: ceruzákkal, tollakkal, vonalzókkal, radírokkal – kár, hogy nem 1 hónapja az iskolakezdés előtt, a szülinapjára szereztük be ezt az ajándékot 🙂 .
Azért készült egyéb meglepi is, sajtos rúd, aminek a különlegessége az volt, hogy Toma gyúrta, szaggatta, vágta csíkokra, amik teljesen rusztikusak, ám annál finomabbak lettek 🙂 :
A legjobb pedig az volt, hogy az esős, borongós, hűvös időben ugyan a betegség okán, de már sokkal jobban és együtt ünnepeltünk 🙂 .
Nagyon szívesen 🙂 !
Köszönöm!Megcsináljuk!
Köszi Meli, Máté nevében is 🙂 ! Persze, leírom a receptet, bár lehet, hogy ismered, mert nagyon egyszerű és régi, de mi nagyon szeretjük 🙂 . 30 dkg lisztet összekeverünk 25 dkg vajjal és 25 dkg túróval, 2-3 teáskanál sóval, egy éjszakára hűtőbe tesszük (van amikor csak picit hagyom állni) és nyújtjuk, megkenjük tojással, megszórjuk reszelt sajttal és csíkokra vágjuk, volt, hogy kis pogácsákat szaggattam belőle, szóval tetszés szerint daraboljuk, Máté kedvence mostanában a nagyon hosszú, széles rúd 🙂 . Mondjuk ez a mennyiség az alap, mindig kétszeres adagot gyártok, de van amikor háromszoros mennyiséget is begyúrok, mert nálunk mindenki imádja 🙂 . Remélem ízlik majd Nektek is 🙂 !!!
Boldog névnapot kívánunk!Leírnád a receptet?Mindenre vevő/k vagyunk, ami sajtos:)