Kicsit túl lőttem a célon, még mindig maradt 30 elültetni való krókusz hagymánk, pedig hétvége óta folyamatosan dugdossuk a földbe a tulipánokat, nárciszokat és krókuszokat is. Szerencsére kertész társam lelkesedése nem lankad, bár néha az enyém megbicsaklik 🙂 , talán ma befejezzük ezt a kerti virágba borulást, bár nem biztos 🙂 …
Hetek óta, menthetetlenül elalszom 10 után, és 6 körül kelek fel, pedig szól az ébresztő, már koránra felhúztam, de mit sem segít, lenyomom és alszom tovább. Most már érezni ennek a folyamatnak a hatását, mert sok mindent éjjel szoktam megcsinálni, ami most persze elmarad.
Toma ezen a héten még itthon maradt, a szeme miatt ma mehetett volna először oviba, de ezt a két napot már inkább itthon tölti, jobb ha megerősödik egy picit, az oviba úgyis mindenféle betegségek tombolnak, nem szeretnék egy újabbat. Viszont teljesen kitölti a napokat, hogy ő velem van, csuda édes, viszont teljes fordulatszámon pörgünk, a szokásos háztartási teendők mellett játszunk, bringázunk, tollasozunk, programozunk, és így megint csak a létszükségletes kötelező dolgok intéződnek el.
Nem akartam, mégis belebonyolódom már most látszik a felvételi őrületbe… A gimiben, ahová Máté készül kiderült, hogy megszüntetik az általános szakot, csak tagozatra lehet jelentkezni, ami nem túl jó, mert az angolon kívül nem nagyon érdekli őt más, bár még ízlelgetjük némelyiket, de lehet, hogy ez csak amolyan erőltetés lenne… Viszont a felvételi lapra többet célszerű beírni, hogy ne érjen minket meglepetés, mert persze jönnek a rémhírek is a kitűnő, okos tanulóról például, aki egy valamit jelölt meg a lapon, nem sikerült a központija és még az igazgató közbenjárására sem hívták be sehová szóbelizni, felvették nagy nehezen valami akármilyen suliba… A környéken nem tudok sima jó gimnáziumról, mindenhol valami tagozat van, és van ami jóval nehezebb, meg a bekerülés is, vagy maradnak a szakgimnáziumok, ahová 3,5-ös átlaggal is felvesznek, hát nem tudom, ettől meg Máté vonakodik, nagyon előrelátóan valahogy tart a társaság összetételétől 🙂 … Arról nem beszélve, hogy a közoktatás olyan amilyen, nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy ebben a nagy cécóban versengünk a sz..ért… Szeretnék egy viszonylag jó gimnáziumot, nekünk nem fontos a tagozat, de lehet, hogy ez a típusú iskola a mamutokkal kihalt 🙂 …
De aranyos vagy, hogy mindezt leírtad 🙂 ! Remélem máskor is írsz majd 🙂 … A te gyerekeid pedig nagyon okosak lehetnek, hogy ilyen jól veszik az akadályokat! Amit a gimnáziumi segítő munkáról leírtál nagyon igaz, és milyen jó lenne az apróbb, nekünk szimpatikus dolgokra is figyelni az iskola választásnál, de egyelőre erre végképp nem futja az energiából, annak is örülök, ha találok egy jó tartalék sulit 🙂 … Köszi Erika, hogy leírtad mindezt 🙂 !
Persze elég erős iskola a mienk – pesti gimi –
de nyelvi előkészitős év után (ami ugye azt jelenti,hogy 5 éves az iskola) már nem annyira
problémás, legalábbis az a része, ahol idegen nyelven tanulják a tantárgyakat. Mondjuk a végére
szinte garantált a felsőfoku nyelvvizsga és miután
második nyelv is van, abból is sok gyerek szerez
középszintüt. Én azért vagyok elfogult a sulival,
mert itt már akkor is kellett közösségi munkát végezni (pl. idősotthonban felolvasni a rosszul
látóknak)amikor ez nem volt követelmény, úgy mint
most. Az pedig igazán jót tesz a gyerekeknek, ha
látják, hogy jó érzés segíteni.
A Te Mátéd olyan szorgalmas, hogy egy ilyen suli
sem jelentene valószinűleg problémát.
Mondjuk a szakgimi akkor tényleg jó, ha tudja milyen területen szeretne továbbtanulni (pl.
Műszaki Egyetem) ott vannak igazán jó sulik is.
Tudok éjszakázni igen 🙂 – eddig legalábbis azt hittem 🙂 – és tényleg akkor szoktam jó pár dolgot megcsinálni, egyszer már talán írtam róla, akkor is valami ilyesmi volt, hogy nem bírtam fent maradni, most, hogy jobban visszaemlékszem szerintem valami óraátállítás környékén esett meg hasonló szitu 🙂 . Szeretem, mert sok mindent nyugiban el tudok akkor végezni, rendrakás, szortírozás, de még sütni is szoktam, ha úgy alakul.
Tényleg messze vagytok még a felvételitől, de nem árt legalább nagyjából gondolkozni rajta, mert mi is a Jedlikben, amit szeretne Máté, már elég régóta biztosak vagyunk, csak az a gond, hogy kell jó pár tartalék suli is, mert mi lesz, ha nem jön össze az amit szeretne és olyan tartalékok kellenek, amik tényleg vállalhatók, ami nem egyszerű azért…
A szakgimi igen, olyasmi mint a szakközép, és én is ilyenbe vendéglátóipariba jártam, akkor azt hittem, hogy az milyen jó lesz nekem, nagyon nem lőttem mellé, mert tényleg ez is én vagyok, de azért komolyan nem 🙂 , szóval ezért is jobb talán egy gimi, mert jobban kiforr addig valami talán. Másrészt meg Máté most pontosan tudja, hogy sport szakkommentátor szeretne lenni, ahhoz semmiféle szakgimi nem jó 🙂 – egyébként szerintem tényleg kevesebb esélye lenne most bejutni mondjuk kommunikációs felsőfokú intézménybe egy ilyen sulival – szóval marad valamilyen jó gimi. Bár most kicsit jobban érzem magam attól, hogy több lehetőséget is látok itt a környéken az egyik gimnáziumnál 🙂 , persze csak akkor, ha nem jön össze az amit szeretne…
Örülök Erika, hogy elmondod a véleményedet, főleg, hogy úgy látszik ti már ebben benne vagytok 🙂 és a frászt sem hoztad rám 🙂 , sőt köszi, hogy leírtad amit gondolsz ! Egyébként a szakgimik nekem sem tetszenek, én is hallok róluk mindenfélét és nem is tartom jónak, sokkal ésszerűbb akkor már a gimnázium úgy vélem. Igazad van, nem a távolság a fő szempont a gimiknél, egyébként semmilyen iskolánál sem, még az általánosnál sem ez volt a mérvadó nálunk, csak éppen szerencsések vagyunk, hogy ami tetszett az volt a legközelebb 🙂 , de az ovi erre a legjobb példa, ami közel van az csapnivaló, úgyhogy a ahová járunk autózunk (oda járt már Máté is). Szóval tényleg nem az a fontos, hogy közel legyen, de azért az sem mindegy, hogy tömegközlekedve mondjuk egy vagy másfél órát kell utazni a suliba, oda-vissza az ugye már 2-3 óra, ami meg rengeteg szerintem, tudom, hogy nagyon fárasztó, mert én is csináltam középiskolás koromban, túl sok időt visz el, azért keresünk elsősorban itt a mondjuk viszonylag könnyen elérhető közelünkben, mert azt biztos nem vállalható, hogy mindig hozzuk-vigyük, arról nem is szólva, hogy ő sem szeretné ezt szerintem egy idő után 🙂 …
Egyébként meg pont egy ilyen előkészítő éves sulit nézegettem tegnap, az is elérhető közelségben van, állítólag jó is, Máténak is tetszett, ráadásul négy félét is be tudnánk jelölni onnan, köztük a sima gimit is, ami azért elég biztató 🙂 !
A kéttannyelvűtől – ahová a te gyerekeid járnak – egy picit tartok, nem nagyon nehéz és erős? Ti is budapestibe jártok?
Az a nehéz, hogy ezek a tagozatok nem tetszenek Máténak, mert nem a fő érdeklődési köre. A gimibe ahová menne, az angol tetszik neki egyedül, van még természettudományos (na ettől kiszalad a világból 🙂 ), matek (ami megy neki, viszonylag szereti is, de én sem tudnám elképzelni itt őt, ennyire tömören sok lenne neki, unná sztem), informatika (ezen gondolkozik, de ez is olyan, hogy annyira mélyen nem érdekli, pedig jó belőle). Média szak nagyon messze van tőlünk, de az is főleg a képi világgal foglalkozna, ami megint nem egy sportriporternek készülőnek az álma 🙂 , ami meg kommunikációs gimi, másfél órányi tömegközlekedésre van kb. tőlünk, ami azért sok szerintem, nem is éri meg és ezen az sem segítene ha hoznánk-vinnénk, sőt, autóval a dugók miatt még több lenne az út… Viszont az egyik közeli gimiben találtam este 4 tagozatot is, amit be lehetne írni, csak a nyelvi 0. évfolyamot ismertem ott, de mellette van angol tagozat, humán és általános (!) is, úgyhogy ezt mind bejelöljük asszem 🙂 , de a fő az az angol itt a kinézett gimiben 🙂 .
Leptél már meg párszor az éjszakai kommentjeid időpontjával, akkor ezért volt? akkor dolgozgattál otthon?
Ez a felvételi mizéria, pedig nem is írtál róla sokat, kicsit megijeszt, még ha van is időnk még bőven.
A szakgimnázium a régi szakközépiskola, ugye? Én anno oda jelentkeztem, praktikus okokból, mert legalább lesz valamilyen végzettségem is az érettségi mellett. Jó, tudom, más volt akkor még… de arra tisztán emlékszem, amikor a főiskolai felvételik ideje eljött, az egyik tanár azt mondta, hogy meg se próbáljam a jogi egyetemet, oda sima szakközéppel esélyem sincs. Így hát meg sem próbáltam, azóta is bánom.
Mondjuk az már más kérdés, hogy az írásbeli felvételin nem muzsikáltam valami jól, a szóbelire el sem akartam menni, de végül csak megpróbáltam, és azzal sikerül feljavítanom a pontjaimat. De igen, én is úgy látom, hogy már most gondolni kell arra, hova akar majd továbbmenni Máté.
Hjaj, nem egyszerű!
Ha elmondhatom a véleményem, akkor szakgimit semmiképpen se, főleg ha továbbtanulási szándékai
vannak Máténak. Két barátnőm is tanit különböző szakgimikben, tudom miről beszélek.
Ami viszont nagyon jó, csak ajánlani tudom, a kéttannyelvű gimik, ahol előkészitő év is van,
saját gyerekeim okán mondom ezt. Sajnos a gimiknél
már nem elsősorban a távolság számít, hanem hogy
milyen az iskola. Tudom nagyon nehéz dönteni, de
nagyon-nagyon fontos a jó választás és hidd el ezzel
nem akarom a frászt rád hozni.
Nyelv fakultáció sok suliban van keressetek olyat ahol az angol mellé valami magasabb óraszámú nyelv kerül és akkor már faktos is lesz NÁlunk is nagyon kevesen kerültek általnos szakra, de van a nyelv mellett humán, biosz, info és média fakt is. A média bejönne Máténak is nem? A szakgimik meg nem rosszak, azok között is lehet nagyon erős pl. műszakis ahonnan pl. a műegyetemre sokkal könnyebb tovább menni. Márkó is ilyenbe jár és remélem jól jár vele, de itt is van erősebb és gyengébb szakgimi is de azt ált. tudják a szülők melyik milyen:))